Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Napi Gazdaság keddi számának cikke

A munkáltatói álláspontok, javaslatok meghallgatása után végül azok figyelmen kívül hagyásával nyújtotta be a Nemzetgazdasági Minisztérium a 2012-es költségvetés tervezetét. E szerint a munkaadóknak szánt kompenzáció azoknak járna, akik legalább ötszázalékos béremelést hajtanak végre. Az adójóváírás kivezetése miatti kompenzációra ugyanis mindössze 84,6 milliárd forintot különítettek el − céltartalékként a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezetében −, ez azonban 10 milliárddal kevesebb még annál is, amekkora elképzelhető összegről a félszuperbruttó kétütemű kivezetése miatt megmaradó, e célra felhasználható bevételről a múlt héten a munkaadói érdekképviseleteket tájékoztatták.

Vagyis részben a magasabb munkaadói járulékteher adná a minimálbér kifizetéséhez adott kormányzati támogatás fedezetét. Csakhogy ezt az összeget már a múlt hétfői egyeztetésen is kevesellték a munkaadók − Dávid Ferenc VOSZ-főtitkár szerint a 92 ezer forintos minimálbér, valamint a 108 ezer forintos garantált bérminimum és járulékterheik kifizetéséhez is több mint 100 milliárdos támogatásra lenne szüksége a versenyszféra munkáltatóinak, különben kénytelenek lesznek elbocsátásokkal, részidős foglalkoztatással előteremteni az intézkedés kigazdálkodásához szükséges fedezetet. A kötelező tételeken felüli béremelésekről, az országos bérajánlásról pedig külön tárgyalnának a kormánnyal. A közszféra bérkompenzációjára 64 milliárd forintot szán a kormány.

Több jut a Start-munka programra, de...

A közfoglalkoztatás forrását nagyobbrészt szintén a versenyszférától várja az állam. A korábban beharangozott, újonnan létrehozandó közfoglalkoztatási alap helyett a munkaerő-piaci alapban (MA) Start-munka programként emlegetett közfoglalkoztatásra látványosan többet, 132,2 milliárd forintot szán a kormány az idei 64 milliárd után. Csakhogy ehhez mindössze 50 milliárd forint költségvetési támogatást ad, a fennmaradó hányadot az egyéb, MA-ból finanszírozott, foglalkoztatást segítő programok keretének kisebb-nagyobb mérséklésével a munkaadói, munkavállalói befizetések adják majd.

A kormány elképzelései szerint jövőre 200 ezer közmunkásnak biztosítanak kereseti lehetőséget. Míg korábban a rokkantsági ellátásokat az MA-ból finanszírozták, azokat jövőre az egészségbiztosítási alapból folyósítják. A további átszervezések jegyében pedig a most létrehozandó nemzeti szociálpolitikai alapból folyósítják az ellátásra keresztelt szolgálati, korkedvezményes és előrehozott öregségi nyugdíjakat (2012-ben terv szerint 94,347, 28,760, illetve 189,621 milliárd forintot).

Még nem tudni hogyan, de gőzerővel nekilátnak

Bár még egy betű sem ismert abból, hogyan kívánja a kormány visszaterelni a munka világába a korhatár alatti rokkantnyugdíjasokat, a költségvetés tervezete nyomatékosítja, hogy jövőre gőzerővel nekilátnak. A Nefmi fejezetén belül ugyanis a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatásra 13 milliárd, míg mindennek a költségkompenzációjára 28 milliárd forintot szán az NGM.

Új központi megahivatal is létrejön

Az új állami alapok mellett újabb átszervezésekre is számíthat a foglalkoztatáspolitika intézményrendszere. Igaz, csak pár sorban utal rá a költségvetés általános indoklása, hogy miután önálló intézményként megszüntetik az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséget, feladatait egy új központi megahivatal látja majd el. Ebbe a Foglalkoztatási Hivatal bázisán létrehozandó intézménybe olvasztják a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetet is. Kiadási előirányzata 4,6 milliárd forint, bevétele 0,9 milliárd forint, támogatása 3,7 milliárd forint lenne az NGM elképzelése szerint.