Az év elején várt stagnálás után immár 0,5 százalékos GDP-csökkenést valószínűsít 2013-ra a Morgan Stanley friss prognózisa, miközben a 2014-es előrejelzés továbbra is 1,3 százalékos növekedést mutat. A változást inkább az igen gyenge évkezdet magyarázza, mintsem az idei növekedési trendek felülvizsgálata. A befektetési bank szerint továbbra is a nettó export húzhatja a gazdaságot, miközben a belső keresletet a mérlegalkalmazkodás (deleveraging) fogja vissza. A készletfeltöltések hatása ez év második felében támogathatja inkább a növekedést.

Az alacsony infláció további kamatcsökkentéseket indukálhat a monetáris tanács részéről, bár az elemzés megjegyzi, hogy a februári 2,8 százalékos pénzromlási ütem nagyrészt a rezsicsökkentő kormányzati intézkedéseknek köszönhető, miközben a maginflációs trend magasabb ennél. A rezsicsökkentéssel kapcsolatos, folyamatban lévő bírósági per kapcsán a befektetési banknál úgy látják, egyelőre nem világos, hogy mennyire fenntarthatóak az árcsökkentések. Felhívják ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a kormány határozottan jelezte további rezsicsökkentési szándékát. Mindent egybevetve, a Morgan Stanley az idén 2,9, jövőre pedig 3,6 százalékos átlagos inflációt vár, jelentős bizonytalanság mellett.

Ahogyan az az alábbi táblázatból is kiderül, az idén nőhet az államadósság, az államháztartási hiány pedig 3 százalék felett lehet az előrejelzés szerint.

A Morgan Stanley prognózisa
Mutató20122013*2014*
GDP-vált. (%)-1,7-0,51,3
Infláció (éves átlag, %)5,72,93,6
Infláció (év végi, %)5,03,43,5
Fiz.mérleg egyenleg (GDP %-ában)2,23,03,0
Államadósság (GDP %-ában)78,683,782,5
Államházt. hiány (GDP %-ában)-2,4-3,2-3,2
* előrejelzés
Forrás: Morgan Stanley

Az elemzés kitér arra is, hogy a forint az elmúlt időszakban jelentős gyengülést mutatott fel, amiben az alaptörvény módosításának, az MNB elnöki hatáskör megerősítésének és az alelnökök gyengítésének, az energiacégekkel folytatott küzdelemnek (ami ráadásul az Európai Bíróságon köthet ki), a jegybanki tartalék devizahitel-átváltáshoz való felhasználása körüli találgatások, az esetleg unortodoxszá váló monetáris politikával kapcsolatos bizonytalanság is közrejátszik. A Morgan Stanleynél úgy vélik, a kormány nem gyengíti szándékosan a forintot, ám a felsorolt faktorok között több is napirenden maradhat. Az unortodox és populista politika térnyerésére csak a 2014-es választások közeledtével számítanak a befektetési bank elemzői.

Az alacsony februári inflációs adat nyomán az MNB monetáris tanácsa március 26-án újabb 25 bázisponttal csökkentheti a jelenleg 5,25 százalékos kamatot, amelyet a második negyedévben további enyhítés követhet, egészen a 4,50 százalékos alaprátáig. A kamatcsökkentési igyekezet még a 300 forint feletti euróárfolyamnál is erősebb érv lehet a testületben. Amennyiben a kormánynak sikerül forintra konvertálnia a devizahiteleket, még nagyobb tér nyílhat a kamatcsökkentésekre, így az alapráta a jelzett 4,50 százalék alá is süllyedhet a Morgan Stanley szerint.