BUX
38657

Rosszul sülhet el a minimálbér-emelés (friss)

A miniszterelnök-jelöltek vitájában Orbán Viktor 100 ezer forintos minimálbért ígért, ami bevezetésének időpontjától és módjától függően jelentősen növelheti a vállalkozások költségeit és a foglalkoztatottság csökkenéséhez is vezethet.

NAPI Online, 2006. április 7. péntek, 07:53

A miniszterelnök-jelöltek vitájából a budapesti fejlesztési minisztérium ötlete mellett talán a 100 ezer forintos minimálbér felvetése szólt a legnagyobbat Orbán Viktor részéről. A meglepetésszerűen tett ígéret azonban korántsem jelent konkrét, pontosan forintosítható bér- avagy bérköltség-növekedést a gazdaság szereplőinek. Mint azt Varga Mihálytól, a párt elnökhelyettesétől megtudtuk, a Fidesz - győzelme esetén - a következő parlamenti ciklusban kívánja elérni a 100 ezer forintos bruttó minimálbért, amivel a legkisebb bér reálértékének megőrzése, illetve növelése a cél. Azt viszont, hogy mikor várható a ma havi bruttó 62 500 forintos minimálbér 100 ezer forintra emelése, nem tudni - így az is elképzelhető, hogy a ciklus végére éri el ezt a szintet.

Az azonnali emeléssel nemcsak a beígért tízszázalékos tb-járulék-csökkentésből származó megtakarítást vennék el a munkáltatóktól, növelnék a foglalkoztatás költségeit is, hiszen a vállalkozásoknak magasabb bérköltséget, szakképzési hozzájárulást és munkaadói járulékot kellene fizetniük - mondta lapunknak Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke. A szakértő szerint a megnövekedett élőmunkaköltséget csak azok a cégek tudják kigazdálkodni, amelyek képesek a piacbővítésre. A minimálbér nagyarányú emelése így jelentősen növelheti a fekete- és a szürkefoglalkoztatást. Zara úgy véli, ezt fokozottabb munkaügyi ellenőrzéssel sem lehet elkerülni. Az MSZP az Országos Érdekegyeztető Tanáccsal történt megállapodás alapján a minimálbért képzettségi kategóriáktól függően, fokozatosan emelné 2008-ig. Zara szerint a vállalkozások szempontjából kívánatos a fokozatos emelés, ráadásul a képzettség alapján történő differenciálás további kedvező hatása lehet, hogy így kizárható, hogy az alapszintű minimálbér emelésének hatására a nem minimálbérhez kötött, ám képzettséggel rendelkező munkavállalók is magasabb járandóságot követelnek és kapnak.

A minimálbér-emelés hatása a munkavállalók szempontjából nem vizsgálható az adórendszer alakulásának ismerete nélkül. A Fidesz javaslata szerint a családi adózás bevezetésével a családi állapottól függően változna a munkavállalók számára a minimálbér adóterhelése - ma a legkisebb bér az adójóváírásnak és a kiegészítő adójóváírásnak köszönhetően adómentes. Ez persze azt is jelentheti, hogy megszűnik a minimálbér adómentessége, illetve csak a gyermekes családok eltartói részesülnének jelentős kedvezményben. (A minimálbér adómentessége a jelenlegi pénzügyi kormányzat tervei szerint is megszűnne 2007-től, mivel a jövő évi minimálbér-emeléshez már nem igazítanák hozzá az adójóváírás mértékét, az maradna a jelenlegi 9000, illetve 2340 forintos szinten.) Zara úgy véli, az elképzelhetetlen, hogy a Fidesz teljesen megszüntetné a legkisebb bér adómentességét, a határt legalább a létminimumnál meg kellene húzni.

A családi adózás bevezetése már a Fidesz 1998-as kampányában is felmerült, de a költségvetés helyzete akkor nem tette lehetővé. Maradt a családi adókedvezmény: egy gyermek után havi 3 ezer, két gyermek után gyermekeként havi 4 ezer, három gyermek után pedig 10 ezer forint. A szocialisták által részben megszüntetett rendszert - csak három vagy annál több gyermek esetén jár a kedvezmény - a családi adózás első lépéseként a Fidesz visszaállítaná. Ez utóbbi esetben Zara szerint teljesen át kellene alakítani a személyi jövedelemadózás rendszerét a jelenleg érvényes kedvezmények miatt.