A Napi Gazdaság keddi számának cikke

A szakértők szerint a Magyar Posta lehet az egyik legnagyobb vesztese az elmúlt napokban a hazai pénzügyi élet átformálásával kapcsolatos terveknek. A kormányzati elképzelések révén a jövő évi liberalizációra amúgy sem zökkenőmentesen készülő vállalat számára a talpon maradást biztosító pénzügyi szolgáltatások bevételének jó része kerülne veszélybe.

Miközben a Posta egyre komolyabb támadásoknak van kitéve a postai átutalások (a sárga csekkek) okán, a kiszivárgott elképzelések szerint a tranzakciós adót a sárga csekkekre ugyanúgy kivetnék, ráadásul megfizetése a készpénzforgalom miatt sokak szerint bonyolultabb − de az biztos, hogy látványosabb − lenne, mint a banki transzfereké, hiszen itt a fizetéskor egyből terhelni kell majd az adót, míg a bankok az utalási költségekkel vonják le azt. Eközben egyre több helyről hallani, hogy a sárga csekk "monopóliuma" lejáróban van: a közszolgáltatók egyre komolyabban lobbiznak azért, hogy ne csak "dedikáltan" a sárga csekkek díját lehessen megjeleníteni a díjképletekben − ekkor ugyanis egyéb fizetési formák is megjelenhetnének ott, s például a szolgáltatóknak ezentúl megérné támogatni a csoportos beszedési megbízásokat vagy épp a bankkártyás fizetést, mely utóbbi a kisebb összegeknél sokkal olcsóbb, mint a Posta díja.

A sárga csekk a SEPA-átutalások világában is "idegen test": a Posta T+2 napra ígéri az átutalást (így komoly floating-bevételt generálva magának), miközben júniustól már napon belül többszöri utalás az elvárás a kereskedelmi bankokkal szemben.

Összességében megjósolhatatlan persze annak a hatása, hogy a fentiek miatt milyen mértékben kopik majd ki a sárga csekk a köztudatból, gyors leépülésre ugyanakkor senki nem számít.

Azonnali és érzékeny veszteséget jelent ezzel szemben a Postának, ha valóban papíralapúra cserélik majd a szociális ellátásokat. Bár az még nem dőlt el, hogy Erzsébet utalványok kézbesítésében lehet-e szerepe a cégnek, ám a készpénzkifizetések lebonyolításáért járó díjtételnek − s persze a pénzkezelés kamatnyereségéből származó bevételnek − egy ilyen megbízás csak a töredékét hozhatja be a Postának.

Ugyancsak "morzsák" juthatnak a Postának az állampapír-értékesítés felfuttatásából. Bár a Magyar Posta dedikáltan fontos értékesítési pont lenne, ám ha megvalósulna az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) azon terve, hogy saját fiókhálózatot hoz létre, ráadásul például az okmányirodák is bekapcsolódnának az értékesítésbe, igen komoly konkurenciát kapnának a postahivatalok − hogy a mobiltelefonos értékesítési terveket most ne említsük. Ráadásul a minél komolyabb lakossági értékesítés érdekében az ÁKK olyan rövid futamidejű − 1-2 éves − instrumentumok felajánlását szervezi, ami eddig a Posta monopóliuma volt.