Semmis lehet a velencei telekügylet

Semmisnek minősíti a Velencei-tó partjára tervezett King,s City érdekében létrejött telekcsereügyletet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb jelentéstervezete - írta a szerdai Népszabadság az általa megismert, még nem véglegesített anyagra hivatkozva.
NAPI, 2009. augusztus 26. szerda, 08:28

A tranzakciót - amely az állam képviseletében az MNV Zrt. és a beruházásban érdekelt üzletember, Joav Blum között jött létre - szinte minden ponton kritizálja az ÁSZ. A 12 oldalas vizsgálati anyagban sommás megállapítást tesznek a számvevők: a csereingatlanok teljes területe tekintetében szerintük nem állt fenn a Nemzeti Földalapról (NFA) szóló törvényben meghatározott közérdekű cél, és a csereszerződéssel nem jutottak maradéktalanul érvényre az NFA rendelkezései, így a létrejött szerződés, figyelemmel a Ptk. 200. paragrafusának második bekezdésében foglaltakra, semmisnek tekinthető - olvasható a cikkben az MTI szerint.

A jelentés szerint az NFA-törvény rendelkezéseinek nem maradéktalan teljesülésének oka az, hogy a Joav Blumtól megvásárolt 182,89 hektáros földterületből az autópályához mindössze 10,31 hektár szükséges, ami a teljes terület öt százalékát alig haladja meg. Ez áll a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. tájékoztatásában, s így a számvevők azt számolták ki, mennyibe kerülne a szükséges földterület kisajátítása. Ez mintegy 40 millió forint, tehát a közcél megvalósításához, az autópálya-építéshez csak ekkora kiadásra lett volna szükség, ezzel szemben az állam 787,4 millió forintért valamennyi érintett parcellát megszerezte a sukorói területért cserébe.


Ami a területek értékét illeti, a jelentés kétségbe vonja az elkészült értékbecslés megállapítását, mondván, az MNV illetékes területi irodája egy feljegyzésben jóval alacsonyabb összeget említ a területen a termőföldek átlagáráról, amely 45-65 forint négyzetméterenként. A jelentés magáról a cseréről is megállapítja, hogy nem volt sem célszerű, sem pedig szabályos. A számvevők idézik az idevonatkozó törvényt, amely szerint termőföldcsere esetén a cserepartnerek egyikének helyi lakosnak kell lennie azon a településen, ahová a megszerzett föld közigazgatásilag tartozik, vagy ott már földdel kell rendelkeznie.


A jelentés hivatkozik egy 2008-as vezérigazgatói utasításra, amely csak bizonyos feltételek esetén engedélyezi a cserét, abban az esetben, ha az árkülönbözet 11 százaléknál nagyobb. A lap megjegyzése szerint viszont a cseréről a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács döntött, amelyre nem vonatkozik az említett utasítás, hiszen a tanácsot a vezérigazgató nem utasíthatja.

HOZZÁSZÓLÁSOK