BUX
38580

Sikerült jelentősen csökkenteni a hiányt tavaly

A kormányzati szektor hiánya 2012 első három negyedévében 375 milliárd forint volt, a GDP 1,8 százaléka, amely – a magán-nyugdíjpénztári vagyon állam részére történt átadása nélkül számítva – 639 milliárd forinttal, GDP arányosan 3,1 százalékponttal volt alacsonyabb az előző év azonos időszakának hiányánál – közölte a KSH csütörtök reggel. A jóval kisebb hiány a bevételek dinamikus növekedésének és a kiadások csökkenésének volt köszönhető.

Beke Károly, 2013. január 3. csütörtök, 09:13

A 2012. harmadik negyedévében a kormányzati szektor hiánya 17,3 milliárd forint volt (a GDP 0,2 százaléka), amely 345 milliárd forinttal (GDP arányosan 5 százalékponttal) maradt el az előző év azonos időszakától. A nemzeti számlák rendszere (ESA95) módszertani előírásai alapján összeállított adatok szerint 2012 első három negyedévében a kormányzati szektor bevétele 9639,2 milliárd, kiadása 10013,9 milliárd forint volt. A bevételek 6,3 százalékkal emelkedtek 2011 azonos időszaki adataihoz képest (az előző időszakot a magán-nyugdíjpénztári vagyon átadása nélkül számítva), amelyhez mindegyik bevételfajta növekedése hozzájárult. A bevételek legnagyobb arányú emelkedése a jövedelemadóknál történt (12,1 százalék), ami elsősorban az adójóváírás megszüntetése következtében megnőtt személyi jövedelemadó bevételeknek tulajdonítható. Míg a termelési- és importadók növekedése átlagos volt, a társadalombiztosítási hozzájárulások 3,7 százalékkal emelkedtek.

A kiadások 2012. első három negyedévében 0,7 százalékkal csökkentek. A felhalmozási kiadások 13,8 százalékos csökkenése mellett hasonló mértékben esett vissza a kormányzat által vásárolt természetbeni társadalmi juttatások összege is. Ugyanakkor növekedett a munkavállalói jövedelem (3,1 százalék), a kamatkiadás (1,7 százalék) és a folyó termelőfelhasználás (1,3 százalék).

2012. III. negyedévében a kormányzati szektor bevétele 3275,6 milliárd, kiadása 3292,9 milliárd, hiánya 17,3 milliárd forint volt. A bevételek 3,1 százalékos növekedése elsősorban a jövedelemadó bevételek 11,1 százalékos növekedésével magyarázható. A társadalombiztosítási hozzájárulások 4,1 százalékkal, a termelési adók 2,1 százalékkal bővültek, bár ez utóbbin belül az áfabefizetéseknél némi csökkenés mutatkozik (2 százalék).

A kiadások összege 7 százalékkal volt alacsonyabb az egy évvel korábbihoz képest. A legnagyobb visszaesés a felhalmozási kiadásoknál tapasztalható (20,9 százalék), de csökkentek a kamatkiadások (6,6 százalék) és az előző évinél kisebb a folyó termelőfelhasználás is (1,9 százalék). A munkavállalói jövedelmek 5,2 százalékkal nőttek, a pénzbeni társadalmi juttatások nem változtak.