Magyarország ismét meglepetést okozott a világnak és a nemzetközi figyelem középpontjába került, miután a péntek hajnalban kiadott EU záródokumentumból kiderült, hogy nem született egyhangú döntés az uniós alapszerződés reformjának kérdésében és a nem csatlakozó két állam Nagy-Britannia és Magyarország.

"Mivel nem volt egyhangúság az EU-tagállamok között, úgy döntöttek, hogy a fenti intézkedéseket márciusban vagy még korábban aláírandó, nemzetközi megállapodás útján fogadják el. A cél továbbra is az, hogy ezeket a rendelkezéseket mielőbb belefoglalják az EU alapszerződésébe. Bulgária, Dánia, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Románia állam- vagy kormányfői jelezték, hogy csatlakozni kívánnak a folyamathoz. A Cseh Köztársaság és Svédország állam- vagy kormányfői a parlamenttel konzultálnak, mielőtt döntést hoznának" - idézte a Nol.hu a dokumentum utolsó bekezdését.

Kapcsolódó

Orbán Viktor péntek reggeli nyilatkozatában viszont Magyarországot a parlamenti egyeztetés miatt a választ elhalasztó Csehországgal és Svédországgal - amelyek tételesen szerepelnek a dokumentumban szemben Magyarországgal - egy csoporthoz tartozóként említette. Péntek délutáni sajtótájékoztatóján pedig már határozottan elhatárolódott attól a sajtóban megjelent értelmezéstől, ami szerint "Magyarország és Nagy-Britannia egy csónakban evezne", és hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is elkötelezett az eurózóna csatlakozás iránt. Orbán az aláírás elutasítását két tényezővel indokolta: egyrészt a 27 tagország szintjén való megoldás meghiúsulásával, másrészt az eurózóna-tagok új szerződésének egyelőre ismeretlen részleteivel, illetve a szuverenitásvesztéssel.

Komoly korlátok lennének

A nem kis megdöbbenést kiváltott döntést a Napi Gazdaság Online által megkérdezett szakemberek eltérően értékelték. Az uniós paktum aláírása egyértelműen a szuverenitás egy részének feladását jelentené, ami magyar kormány korábbi kommunikációjával markánsan szembe helyezkedne. Az viszont, hogy megengedőbb hangnemű kormányzati nyilatkozatokat is lehet hallani mostanában, az inkább ennek az évek óta felépített kommunikációs stratégia megrepedezését jelentheti - vélekedett a Napi Gazdaság Online kérdésére, Gyömöre Máté, a Magyar Progresszív Intézet elemzője.

Azt, hogy Magyarországot a külföldi sajtó is kiemelte a döntése miatt az EU-csúcs után, Gyömöre szerint annak következménye, hogy a piacok eleve feszülten figyelték az EU-csúcson születő döntéseket. Ez a figyelem azonban félő, hogy a piaci reakciókon keresztül is meglátszik majd és nem tesz jót a magyar eszközöknek.

A pénteki miniszterelnöki finomításnak hátterében, miszerint az Országgyűlésnek meg kell vitatnia azt a kérdést, hogy Magyarország csatlakozzon-e az euróövezeti országok pénteken hajnalban született megállapodásához, mert az a nemzeti szuverenitást is érinti, az állhat, hogy a kormánynak korábbi, nagy felzúdulást keltő döntései után a piaci reakciók miatt már többször visszakoznia kellett - vélekedett az elemző. Igaz ugyan, hogy a miniszterelnök az elmúlt napokban a marseilles-i Néppárt kongresszuson több EU-barát üzenetet fogalmazott meg, ám a mostani paktum elfogadása a gazdaságpolitikai mozgástér komoly szűkülésével járna - jegyezte meg Gyömöre.

"Orbán és Cameron elutasította"

Brüsszelben nagy értetlenséggel fogadták a magyar miniszterelnök döntését. A helyszínen tartózkodó tudósítónk szerint az ülésről mindenki azzal a megállapítással jött ki, hogy "Orbán és Cameron elutasította" a paktumot. Folyosói pletykák alapján két feltételezés kering: az egyik szerint Orbán amiatt döntött így, mert úgy érezte Merkelék levegőnek nézik és ezt zokon vette, a másik feltételezés szerint félreértették a magyar miniszterelnök szándékát. Azt, hogy mi ugyan azt tesszük, mint a csehek és a svédek, nem túl nagy meggyőződéssel próbálta a miniszterelnök és szóvivője bizonygatni, és úgy tűnik, hogy gyenge lábakon is áll az érvelés brüsszeli vélemények szerint: ezt egyrészt a kétharmados többség, másrészt azzal indokolják, hogy az egyezség részleteit már három napja tudni lehet, vagyis lett volna elég idő konzultálni.


Arra a kérdésre, hogy mennyire szerencsés a március végi határidőig kihúzni a döntést, a Magyar Progresszív Intézet szakembere úgy vélekedett, hogy a bizalmi deficitünk miatt vélhetően értékelné az EU és gesztus értékű lenne, ha nem húznánk az utolsó pillanatig a döntést, ám erre a parlamenti döntéshozatali folyamatokat tekintve a márciusnál sokkal korábban reálisan nem kerülhetne sor.

Fordítva sülhet el

A magyar kormány tudatosan ellenzi a szorosabb Uniós együttműködés kialakítását, sokkal inkább a minél nagyobb önálló mozgástér megőrzése a célja - kommentálta - Gyömöre véleményével egybehangzóan - Gimes Gergely. A Political Capital gazdaságpolitikai elemzője szerint a mostani elutasítás mögött az elvi megfontoláson túl taktikai okok is húzódhatnak, de egyelőre teljesen bizonytalan, hogy mi volt a magyar diplomácia célja a lépéssel.

A Gimes azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy a magyar kormány a döntések támogatásáért cserébe Magyarország a januári IMF/EU tárgyalásokon nagyobb kompromisszum készséget vár majd az Uniótól. Ehhez azonban azt is hozzátette: ez kockázatos stratégia, ami könnyen az ellenkező irányba sülhet el.

A különutas magatartás rövidtávon lehetőséget adhat előnyös alkuk kiharcolására, de ehhez a megfelelő pillanatban tudni kell megegyezni - vélekedett Gimes arra a kérdésünkre, hogy Magyarország jelen helyzetében szerencsés-e ennyire ragaszkodni a szuverenitásunkhoz. A kormány az elmúlt másfél évben több esetben vitte túlzásba a különutasságot, ami összességében kedvezőtlenebb helyzetet eredményezett: ennek a veszélye most is fennáll. Magyarországnak ugyanis nincsenek olyan eszközei érdekei megvédéséhez, mint Nagy-Britanniának, így nem zárható ki, hogy inkább példát statuálnak a magyar kormánnyal, mintsem kiegyeznének vele - jegyezte meg a Political Capital szakembere.

Orbán jól tette

Orbán Viktornak igaza volt abban, hogy nemet mondott az alapszerződés reformjára - vélekedett Pogátsa Zoltán, a Nyugat-Magyarország Egyetem docense. A közgazdász szerint Magyarországnak nem kell mindig a jó tanuló szerepében tetszelegni, néha vállalnia kell a különvéleményt és racionális vitákat kellene folytatni az ilyen ügyekről. Pogátsa úgy véli, hogy ez esetben helyes lenne a szembe helyezkedés, hiszen amit az EU el akart csütörtökön fogadni, az egy elhibázott paktum. Magyarország most jó dologban vállalná a konfrontációt, ennek elfogadottságát azonban nehezíti, hogy eddig sok szimbolikus dologban mentünk szembe a többséggel - jegyezte meg.

Pogátsa szerint ugyanis az új uniós paktumban felvázolt szigorítások nem oldják meg az eurózóna, mint rosszul összerakott monetáris unió problémáit, egy elhibázott rendszert nem kellene még egy fiskális unióval is megfejelni. Ez csak mélyítené a válságot. Az eurózóna nem attól "romlott el", hogy a PIIGS országok (Portugália, Írország, Olaszország, Görögország, Spanyolország) túlköltekeztek - fogalmazott a közgazdász. Pogátsa szerint az eurózónás válságra az eurókötvények bevezetése lehetne a megoldás, de pont ez az, amit Németország hevesen ellenez.

A magyar nem háttere

Az Equilor reggeli hírlevelében Magyarország elutasító magatartását és annak lehetséges okait elemezve megállapította: épp e hét elején vált világossá, hogy a magyar kormányzat az alkotmányban rögzített eladósodottsági plafon életbe lépést 2016-ig tolná ki - ez viszont az új EU egyezségnek pont az egyik alap kitétele lenne.

Magyarország számára az időkérés 2016-ig alapvetően rugalmasabb gazdaságpolitikát tesz lehetővé, amely ráadásul első körben nem is váltott ki negatív reakciók a piaci szereplők részéről - jegyzi meg az Equilor, amit annak tudnak be, hogy a bizalom Magyarországgal szemben továbbra is stabil. Ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy idővel ez a lépés gondolkodóba ejtheti a befektetőket, mivel ennek nyomán részben szembemegyünk az európai folyamatokkal.

Az EU alapszerződésének módosítása más költségvetési pályát jelölt volna ki, ahhoz képest, mint amit a magyar kormányzat vázolt fel az utóbbi hónapokban. Emiatt Az Equilor arra számít, hogy ismét reflektorfénybe kerülnek a hazai pénzügyi eszközök (forint, részvények, kötvények), kisebb árfolyamesés elképzelhető, tartós eladói hullámtól viszont nem tartanak a hazai parketten.