BUX
38657

Simor: az MNB csak publikus infókat tud a kormány reformcsomagjáról

A kormány februárra ígért reformcsomagjának inkább kiadáscsökkentő, mint bevételnövelő lépéseket kellene tartalmaznia – mondta Simor András jegybankelnök az ATV-ben, ahol arról is beszélt, hogy nem fél az új monetáris tancstagoktól.

MTI-Eco, 2011. február 7. hétfő, 08:49

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke vasárnap este az ATV Kommentár című műsorában azt mondta: a jegybank a kormány által beígért februári reformcsomagról csak publikus információkkal rendelkezik, semmivel sem többel, mint az "átlagos újságolvasó".A piac amiatt aggódik, hogy miként lesz tartós a költségvetési konszolidáció - tette hozzá, azzal, hogy a kormány által ígért 6-800 milliárd forintos egyenlegjavító lépéseknek 2012-13-ban a nyugdíjpénztári befizetések, a különadókból akkorra kieső tételekből származó lyukakat kell betömniük. Úgy vélekedett: jó lenne, ha a tartós, fenntartható, az elemzői, befektetői kör által is jónak tartott intézkedések alapvetően a kiadást csökkentenék, nem pedig a bevételt növelnék.Mint mondta: a magyar adószint továbbra is elég magas. A jegybankelnök kiemelte: a reformcsomag javíthatja Magyarország kockázati megítélését. Felhívta a figyelmet, hogy a kockázati megítélés javulása önmagában csökkentően hat a kamatszintre és növelheti a monetáris politikai mozgásterét.Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor kormányfő szerint "újra meg kell nyitni" a Surányi György korábbi jegybankelnök és közte tavaly ősszel a sajtóban lezajlott vitát, amely a monetáris politika eszközeiről és céljairól szólt, az MNB-elnök úgy reagált: nem is szólalt meg abban a vitában, amelyet Surányi György Népszabadságban publikált tavalyi írása váltott ki.Kitért viszont arra, hogy az akkori vitát nem szabad a ma már megváltozott gazdasági körülmények között ugyanúgy lefolytatni. Szerinte azonban van helye a vitában, arra az MNB nyitott is, de minden vitának a jelen gazdasági körülményeken kell alapulnia. A monetáris tanács tervezett átalakításáról annyit közölt: a tanácstagok jelölésére többféle megoldás van a világban; a kérdés az, miért változtatnak, annak mi az üzenete.Bár több elemző és befektető is aggódik - fűzte hozzá Simor András -, hogy az új tagok "instrukciókkal" érkeznek, vagy meg akarnak valósítani egy, az MNB törvényi céljainak nem megfelelő kormányzati célt, ő maga nem él ezzel a feltételezéssel. Aki a monetáris tanács tagja lesz, azt köti mindaz, amit a törvény a jegybanknak célul határoz meg - jelentette ki. Úgy fogalmazott, ha más feltételezéssel élne, akkor azt kellene feltételezni, hogy a tagok megszegik az országgyűlési esküjüket, "ilyen feltételezéssel nem tudok élni" - mondta.A jegybanki kamatemeléssel kapcsolatban úgy fogalmazott: a "türelem, megfontoltság" jellemezte a monetáris tanácsot. Kérdésre válaszolva az MNB-elnök kitért arra is, hogy a törvény szerint a jegybank elsődleges célja az árstabilitás, annak veszélyeztetése nélkül támogatja a kormány kamatpolitikáját.Az elsőrendű cél az infláció alacsonyan tartása, ennek alárendelt célja a kormány gazdaságpolitikájának támogatása, és ez így van ez Európai Unió minden országában, mert a jegybank a saját eszközeivel leginkább az inflációra tud hatni - közölte Simor András. A jegybank a saját eszközeivel leginkább az árstabilitás elérésével, a tartósan alacsony inflációval szolgálhatja a társadalmi jólétet - jegyezte meg. Kérdésre válaszolva megismételte: esze ágában sincs foglalkozni a lemondás gondolatával, a feladatot 6 évre vállalta.