BUX
38657

Simor: hosszú menetelés lesz - várható még kamatemelés

Hosszú menetelés lesz, amíg az adósságállomány olyan szintre csökken, ami megfelel a régiós átlagnak és versenyképessé teszi Magyarországot - véli a jegybankelnök.

Ádám Viktor, 2010. december 7. kedd, 09:38

Hosszú menetelés lesz, amíg az adósságállomány olyan szintre csökken, ami megfelel a régiós átlagnak és versenyképessé teszi Magyarországot - mondta Simor András jegybankelnök a magyar gazdaság kilátásairól és a monetáris politika lehetőségeiről, korlátairól tartott előadásában a GKI Gazdaságkutató Zrt. keddi konferenciáján. Hozzátette: az MNB prognózisának egyik feltételezése, hogy a külkertöbblet a mostani szint körül marad, a GDP pedig évi 2,5 százalékkal nő, de így is csak az évtized végére csökkenhet 30 százalék környékére az adósságállomány.

Egy eladósodott országban nem lehet keresletélénkítéssel kinőni az adósságot - csak a kínálat ösztönzése, a potenciális növekedés serkentése a járható út.

A legjobb esetben is enyhén pozitív, de inkább nulla közeli - értékelte Simor a kormányzati intézkedések növekedésre gyakorolt potenciális hatásait.Elmondta: a beruházásokra az szja és a társasági nyereségadó csökkentése kedvezően hat, szemben az ágazati különadóval, a bizonytalan adósságpályával, a kabinet intézkedései miatti jogbizonytalansággal és a kockázatkerülőbb nemzetközi befektetői környezettel. Az aktivitásra az szja-csökkentés (a képzett munkaerő esetében), a rokkantnyugdíjazás és a transzferek szigorítása hat pozitívan, negatívan viszont a nők korai nyugdíjazása.Rövid távon komoly inflációs nyomás alá került a gazdaság, aminek egyik oka a nyers élelmiszer árak begyűrűzése a feldolgozott élelmiszerek árába, a másik pedig a válságadók várt kihatása a fogyasztói árakra - indokolta Simor a novemberi kamatemelést. A monetáris tanács szerint szigorítás nélkül a monetáris politika horizontján az árstabilitás szintje felett alakultak volna - ezért várhatóak további kamatemelések is, amelyek sebessége, mértéke attól függ, hogy a következő hónapokban bejövő adatok mit mutatnak.

Az előadás visszatekintő részében a jegybankelnök kitért arra, hogy a bruttó államadósság és a nettó külső adósság terén messze a régiós átlag felett volt Magyarország a válság előtt, ami különösen sérülékennyé tette hazánkat.

Szorosan együtt élt a külső adósság növekedése és a költségvetési hiány, leegyszerűsítve azért, mert utóbbi elszívta a megtakarításokat a magánszektor elől, így az külföldről volt kénytelen hiteleket felvenni, alapvetően devizában. A külföld nem vállalt nagyobb részt a külső adósságból fakadó árfolyamkockázatból - tette hozzá.

A fenntarthatatlan költségvetési politika a növekedést is jelentősen visszafogta, Magyarország a kétezres évek kezdetétől egyre inkább elmaradt a régió átlagától, azaz a magas adósságot potenciálisan kezelni tudó gazdasági erő is lanyhult.

Főleg a munkaerőpiaci aktivitásban maradtunk el a régiós versenytársaktól, amiért a költségvetés bőkezű elosztórendszerére, és a gazdasági aktivitást korlátozó adórendszer, valamit a beruházásokat visszafogó gazdaságpolitika okolható.

Folyamatosan keresleti és kínálati sokkok érték az árakat - a minimálbéremelés, a transzferek, a támogatott lakáshitelek, a regulált árak manipulálása, az adóemelések, a kockázati prémiumsokkok mind az inflációt növelték.