Az IMF-nek való adatszolgáltatás az ország stabilitását szolgálta 2008 őszén. Az MNB kötelezettségvállalásokat kért és kapott a bankoktól, hogy nem csökkentik a kötelezettségállományaikat a 2008. szeptemberi szint alá. Az IMF-fel együtt hatékonyabban tudtuk ezt betartatni - jelentette ki Simor András, az MNB elnöke a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottsága előtti meghallgatásán, amelyet az Állami Számvevőszéknek a jegybankról készített jelentése megállapításai kapcsán hívtak össze.

Az ülés kezdetén Domokos László, az ÁSZ elnöke ismertette a jelentés főbb megállapításait.

Simor András szerint Magyarország az általános feltételek és a hitelszerződés keretében vállalta, hogy az IMF által kért adatokat átadja a jegybank, amely a hitelmegállapodás aláírója volt. Az MNB-nek tehát az adatszolgáltatás kötelezettsége volt. A kifogásolt részletesség pedig csak a hitelintézetekre vonatkozott. Az MNB - a statisztikai törvényre hivatkozva - nem ért egyet azzal, hogy megsértette volna az üzleti titkot. Az adatátadásra vonatkozó engedélykérelmeket az MNB egyik munkatársa előkészítette, azonban valóban elmaradt az írásbeli hozzájárulás. Az átadással senkit kárt nem ért, a bankok az MNB-vel szemben igényeket nem támasztottak - hangsúlyozta Simor. Hozzátette: ha valakinek kárt okoztunk, azt csak az ország ellen spekulálókkal szemben tettük.

Iratkezelési gyakorlatunkkal szemben az elmúlt tíz évben észrevétel vagy más felszólítás, panasz nem volt. Az MNB iratai nyilvántartottak, visszakereshetők - fogalmazott az elnök egy másik számvevőszéki kifogással kapcsolatban.  Az ügyben belső ellenőri vizsgálatot rendeltem el, amelynek eredménye néhány nap múlva rendelkezésre áll majd - mondta az elnök. A banküzemi működéssel kapcsolatban egy 386 ezer forintos problémát lát az ÁSZ. A jegybank szerint a számvevőszék téved - fogalmazott Simor.

Az elnök hiányérzetet fogalmazott meg a jelentéssel kapcsolatban, mivel az a lényegre, a hatéves működésre nem koncentrált. Saját adatai szerint e hat év alatt a bank összesen 50 milliárd forintot takarított meg működésének korszerűsítése során.

Sokat segített az IMF - pánikhelyzet volt

Az adatszolgáltatásról több új részlet is kiderült Simor szavaiból az akkurátus képviselői kérdések nyomán. Eszerint az ügy felelőse már több éve nem dolgozik az MNB-ben. A kifogásolt adatkiadáshoz nem volt szükség konkrét utasításra. A jogászok ki is dolgoztak egy pontosan megfogalmazott levelet, ám ennek elküdése elmaradt. Majd az MNB 2012 végén nem visszadátumozva kérte a jóváhagyást a hét nagybanktól.

Pánikhelyzet volt 2008 őszén, amikor cselekedni kellett. Abszurd az a feltételezés, hogy az IMF Magyarországgal szemben spekulálna vagy a megkapott adatokat ki akarná szivárogtatni. Az adatokat az MNB amúgy az automatikusan kapja a magyarországi pénzintézetektől, mert jegybanki funkciója mellett statisztikait is ellát. Mivel 2008-ben az MNB elnöke volt az IMF-ben Magyarország kormányzója. Az akkori munkamegosztás alapján a jegybank tartotta a kapcsolatot a Valutaalappal, míg a kormány az Európai Bizottsággal. A Valutaalap azért kért pótlólagos adatokat, hogy meggyőződjön arról, "nem lyukas zsákba tömi a pénzt". Emiatt is kértünk a bankoktól kötelezettségvállalást. Ez azonban önkéntes vállalás volt, amit nemteljesítés esetén az MNB nem tudott volna kényszeríteni. Ebben segített az IMF - mondta az elnök. Hozzátette: a Pénzügyminisztériumot nem tájékoztatta az adatközlésről az MNB, mert azt nem kérte. Miután az adatokat az MNB megkapta a bankoktól, azokhoz kommentárt nem fűzött, azokat az IMF által igényelt pontásban átadta.

A jegybank főnöke az országgyűlés, emellett az MNB-nek utasítást adhat az ECB is, ám erre nem került sor az utóbbi hat évben. - mondta az elnök. Azt is hozzátette: sajnálom, hogy az Országgyűlésben nem sikerült az MNB elnökét elszámoltatni az elmúlt hat évben, csak kisebb ügyekben hallgatták meg.