BUX
38363

Simor: lesz még kamatemelés

A negyed százalékpontos kamatemeléssel nem lehet visszatéríteni a kitűzött célhoz az inflációt - véli a jegybankelnök.

NAPI, portfolio.hu, 2010. december 14. kedd, 08:34

Lehetséges, hogy a jegybanknak nem lesz szüksége számos lépésre a jelenlegi kamatemelési ciklusban, de egyetlen lépés valószínűleg nem elég - nyilatkozta Simor András MNB-elnök a Wall Street Journalnek. A Reuters beszámolója szerint az üzleti lap keddi számában megjelent interjúban Simor mérsékeltnek nevezte a szigorítási ciklust, valamint kijelentette: senki sem hiheti azt, hogy egy 25 bázispontos kamatemelés visszatéríti a célhoz az inflációt. Mindez nem jelenti szükségszerűen azt, hogy több lépésre volna szükség - tette hozzá.Nem volt meglepő a kamatemelés

Csak néhány piaci szereplőnek okozhatott meglepetést a két héttel ezelőtti jegybanki kamatemelés - válaszolta a Dow Jones hírügynökség és egyben a WSJ riporterének Simor András, aki a Wall Street Journal portálján elérhető videóinterjúban arra is emlékeztetett, hogy a kamatemeléssel egy időben a jegybank publikálta friss inflációs jelentését is. Az inflációs prognózis azt mutatja, hogy az alapforgatókönyvben az infláció meg fogja haladni a jegybank célját az előrejelzés teljes horizontján - magyarázta a 25 bázispontos kamatemelés okát az MNB elnöke, aki azt is kiemelte, hogy felfelé mutató inflációs kockázatok vannak jelen. Ebben a környezetben nyilvánvaló, hogy az inflációs célkitűzést követő jegybank lép az árstabilitás érdekében - fűzte hozzá Simor András.Az MNB elnöke beszélt arról is, hogy a magyar gazdaság továbbra is kiszolgáltatott a befektetői hangulat változására és Magyarország kockázati megítélése romlott az elmúlt hónapokban. Simor András reményét fejezte ki az iránt, hogy a jövőben egyre inkább az inflációs kilátásokra koncentrálhat a magyar jegybank és a pénzügyi stabilitási szempontok a háttérbe szorulnak. Reméljük, hogy visszatérünk a természetes állapotokhoz, miután a 2008-2009-es időszak rendkívülinek számított ebből a szempontból - hangsúlyozta az MNB elnöke. A jegybankelnök szerint a kilátásokat övező legnagyobb kockázatok között szerepel: - a nemzetközi környezet romlása. A külföldi pénz- és tőkepiacok rendkívül volatilisek és a befektetők kockázati étvágy nagyon gyorsan változhat. Ha felerősödik az euróövezet gyenge tagállamainak adósságválsága, akkor újra felszínre kerülhetnek a kockázatok, ami ronthatja az ország forráshoz jutási képességét is. - Magyarország nyitott gazdaságként nagy mértékben függ a nemzetközi kereskedelemtől és tőkeáramlásoktól. Az inflációs cél emeléséről A világon mindenhol általános konszenzus van abban, hogy hosszabb távon a jegybank leginkább az árstabilitás fenntartásával segítheti a gazdasági növekedést és ez a felfogás a válság alatt sem változott - emelte ki az interjúban Simor András. Bármilyen ettől történő eltérés nem egyeztethető össze Magyarország uniós tagságával. Ez az alapelv egyértelműen megtalálható a Maastrichti Szerződésben - reagált a jegybank elnöke azokra a sajtóértesülésekre, miszerint a kormány megváltoztatná az MNB árstabilitással kapcsolatos mandátumát. A jegybankelnök szerint ennek gazdasági szempontból sem lenne értelme. Az inflációs cél emelése Simor András szerint egyúttal azt is jelentené, hogy Magyarország nem tart lépést a régióval, miközben nem jár lényeges haszonnal a növekedés szempontjából. Az MNB elnöke szólt a Monetáris Tanács tagok kinevezéséi folyamatának megváltoztatásáról is. Simor András szükségtelennek nevezte a lépést, mivel az megkérdőjelezheti a jegybank elkötelezettségét az árstabilitás iránt és alááshatja a monetáris politika hitelességét. A kormány nyugdíjreformjának következményei A WSJ és a Dow Jones hírügynökség magyarországi tudósítója a kormány nyugdíjrendszert érintő intézkedéseiről is kérdezte a jegybank elnökét. Simor András ennek kapcsán kifejtette, hogy az intézmények stabilitása egyúttal a gazdaság stabilitását szolgálja. A nyugdíjrendszert érintő változásokat a kormány jelentős és alapos társadalmi vita nélkül valósítja meg - fűzte hozzá. Simor szerint a módosítások jelentős hátránya, hogy a tervek szerint a kormány folyó kiadásokat finanszírozna a megtakarítások egy részéből. Összességében ugyan csökkentik a fő adósságszámokat, ám eközben növelik az ország eladósodottságát. A magas eladósodottság miatt vált Magyarország a régió leginkább sérülékeny országává - mutatott rá a parlament által tegnap elfogadott törvényjavaslat hátrányaira Simor András, aki kitért arra is, hogy a kabinet a GDP 2%-ának megfelelő nyugdíjvagyon elköltését tervezi, így az ország eladósodottsága is ugyanennyivel növekszik. A Magyar Nemzeti Bank elnöke az interjúban úgy vélekedett, hogy egy eladósodott ország fiskális élénkítéssel és kereslet oldali eszközökkel nem lesz képes javítani a potenciális növekedést. A megoldás a kínálati oldal bővítése lenne Simor szerint.