A Magyar Nemzeti Bank elnöke (alelnökeivel együtt) a legutóbbi tanácsülésen kisebbségbe szorult a külső tagokkal szemben. Simor az interjúban megerősítette: nagy a véleménykülönbség a monetáris tanács külső és belső tagjai között. Az ellentéteket az IMF-megállapodás létrejötte lehet, hogy mérsékelné a jegybankelnök szerint, de ezt attól függőnek látja, hogy a megállapodás tovább tudja-e csökkenteni a kockázati felárakat, illetve mérséklően hat-e az inflációra. Simor ugyanakkor azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy az EU/IMF-ügy pozitív kimenetét a piac jórészt már beárazta, így inkább a szerződés meghiúsulásától várhatnánk jelentős romlást. E lehetőség szerint viszont a szerződés aláírásával a mostani pénzpiaci kondíciók tartóssá válása valósulna meg, és további javulás nem következne be - jegyezte meg.

Simor szerint a kamatcsökkentés indokolatlan volt. A jegybankelnök úgy véli, kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a kockázati felárak érdemi és tartós csökkenése következik be, valamint az inflációs kilátások javulnak. Az inflációs adatok viszont rendre kellemetlen meglepetést okoznak. Ennek okai között új elemként jelent meg az, hogy a nyomott belső kereslet inflációt leszorító hatása kisebb, mint amire a jegybank számított. "Ez pedig olyan változást jelent az inflációban, amelyet a monetáris tanács dolga kezelni" - fogalmazott az MNB elnöke.

Bár a kockázati feláraink érdemi módon javultak, Simor szerint a kérdés, hogy tartósan javultak-e. A jegybankelnök úgy véli, a piacon most az van beárazva, hogy az IMF-megállapodás megszületik. Stabil, tartós javulásra viszont akkor számíthatunk, ha pecsét kerül a megállapodásra -  tette hozzá.

Az inflációs cél még két évig nem teljesül

A jegybankelnök kétéves horizonton nem látja az inflációs cél teljesülését, ugyanakkor leszögezte: "egy kamatdöntésből azért nem érdemes stratégiára következtetni. A következő hónapok döntéseivel együtt kell majd értékelni a monetáris politika irányvonalát".

A jegybankelnök ugyanakkor azt is elmondta, hogy a tanács többsége úgy látta, itt az ideje a gazdasági növekedés szempontjait előtérbe helyezni. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Magyarországon "az a sztereotípia él, hogy az alacsony kamat jó, a magas kamat rossz, ami nagyon leegyszerűsített világkép". Itt és most Magyarországon a kamatcsökkentés nemigen tudja a növekedési kilátásokat javítani - mondta Simor.

A kamatszint mindegy

A kamatcsökkentés tankönyvi esetben ugyan élénkítést jelent, ám nálunk ez a hatás nem egyértelmű miután az ezzel elvileg együtt járó forintgyengülés aligha tudná tovább élénkíteni az exportot, hiszen a folyó fizetési mérleg többletünk már így is egyedülálló a régióban. Ráadásul a forint gyengülése a devizahitelesek törlesztőrészleteinek emelkedésével jár, ami az elkölthető jövedelem csökkenésén keresztül a fogyasztást is visszavetheti. Ehhez jön még hozzá az egyébként is magas államadósság, aminek közel fele devizában van, így az egy esetleges forintgyengülés során tovább emelkedne. Vagyis a kamatpolitikával az árfolyamcsatornán keresztül legfeljebb minimálisan tudnánk élénkíteni a keresletet.

Arra az érvre, hogy a kamatcsökkentés a befagyott hitelezésen segíthet-e, a jegybankelnök elmondta: lassan négy éve csökken Magyarországon a lakossági és vállalati hitelállomány, a hitelezés pedig elsősorban a bankok hitelezési hajlandósága miatt akadozik, nem pedig a hitelkereslet miatt. Ilyen körülmények között pedig majdnem mindegy, hogy milyen kamatszinten nem nyújt hitelt a bank.

Simor arra mutatott rá, hogy egyszerűen nem megy át az effektív kamatokba a kamatcsökkentés. Ebben pedig rövid távon nem igen várható változás, mivel ma a bankszektor nyereségét a különböző adókkal vonják el. Vagyis miközben a gazdaságot csak korlátozottan élénkítheti a lazítás, addig az inflációs kockázatokra, ahol a transzmisszió erős, nem jó reakció.

Bizalom nélkül nincs beruházás

A magyar gazdaság potenciális növekedése már csak fél százalék körül lehet, a beruházási kedv alacsony, a kormány munkaerőpiaci lépései pedig ellentmondásosak.Simor szerint 2007 óta a potenciális növekedési ütemünk 1 százalékponttal romlott, amiben a nemzetközi válság hatásai is benne vannak.

A jegybankelnök úgy véli: a jövőbeli növekedésbe vetett bizalom nélkül nem is lehet arra számítani, hogy a beruházások növekedjenek. "Úgy nem lehet javítani a gazdasági környezetet, ha nincs átgondolt, hatástanulmányokkal alátámasztott gazdaságpolitika, szabályozás, ha nincsenek a gazdasági szereplőkkel folytatott értelmes konzultációk" - fogalmazott Simor.

A jegybankelnök szeirnt ezen úgy lehetne változtatni, ha a bankrendszer nem a kormány "politikai pofozóbábuja" lenne. "Erős gazdaság, gyenge bankrendszer - ilyet még nem talált ki senki" - tette hozzá. Kiszámíthatóság, piackonformitás, üzletbarát környezet, bürokrácialeépítés, verseny erősítése, monopóliumok transzparens korlátozása, ezek teremthetnék meg a jó beruházási környezetet.

Sok pénz hitelesség és hitelképesség kell ahhoz, amit az ECB tesz

Arra a kérdésre, hogy az európai monetáris politikai változásoknak (kötvényvásárlási program) milyen hatása lehet Magyarországra (valóban szélesítheti-e Magyarország mozgásterét), Simor megjegyezte: egy ilyen programhoz "sok pénz, hitelesség, hitelképesség" kell.

"Fontos különbség, hogy amíg az ECB mögött a német és más erős eurózóna tagországok, állnak addig az MNB mögött a magyar állam áll". Ha egy ilyen helyzetben a jegybank elkezdene állampapírt vásárolni, az hitelességet gyengítene, aminek következtében a felárak emelkedése következne be - magyarázta a jegybankelnök, aki azt is hozzátette, hoogy ráadásul Magyarországnak nincs megállapodása az EU-val, IMF-fel.

Lesz irányváltás?

Simor arra a kérdésre, hogy mandátuma lejártáig lesz-e irányváltás a monetáris politikában azt felelte: "Ameddig tart a mandátumom, mindent elkövetek, hogy a törvényben rögzített feladat szerint, eskümnek megfelelően, az árstabilitás eléréséért és fenntartásáért tegyem a dolgomat."