A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Bár az inflációs pálya további süllyedését jelezték a Napi Gazdaságnak nyilatkozó elemzők, néhány előrejelzésben benne volt a lassú fordulat lehetősége. E szerint elsősorban bázishatások miatt a várhatóan áprilisban beálló mélypontot követően lassan, de biztosan akár 3 százalék fölé is visszakúszhat az év hátralévő részében az árindex. A szakértők szerint a különböző forgatókönyvek között a választási hajrában bedobott, hatósági árakat érintő kormányintézkedések mellett a globális nyersanyagárak (egyébként a korábbi éveknél hektikusabb) mozgása fog dönteni. A konszenzus áprilisra az előző évhez képest rekord alacsony, 1,7 százalékos drágulást vár, míg az előző hónaphoz képest 0,26 százalékos ütemű áremelkedést. A szakemberek idén összességében 2,4 százalékos éves átlagos inflációt jósolnak, aminek teljesülése komoly muníciót adhat a jegybanki ösztönzők fokozásához.

Az inflációs célkitűzés rendszerének fennállása óta most először lesz példa arra, hogy a jegybanki 3 százalékos cél körüli 1 százalékpontos célsáv alá kerül az éves index. Antiinflációs hatást áprilisban Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint a globális nyersanyagárak csökkenése fejtett ki. De − teszi hozzá − a kedvező globális helyzeten túl a hazai recessziós környezet és a rezsicsökkentés is lefelé préseli az árakat.

Ezt az egyértelmű trendet jelzik az MNB inflációs alapmutatói, amelyek már év eleje óta 2 százalék alatti értékeket mutatnak, belesimulva a globális folyamatokba. A fejlett és fejlődő országok esetében ugyanis Bebesy szerint egyaránt hónapok óta meglepetésszerűen alacsony inflációs rátákat látunk.

Az OTP Elemzési Központjában úgy látják, hogy lassú ütemben folytatódik az élelmiszerek dezinflációja, azonban az előző havi (2,2 százalékos) adathoz viszonyítva az index csökkenésének legnagyobb részét − bázishatásoknak köszönhetően − az üzemanyagárak alakulása teszi majd ki − mondta el Eppich Győző. Az elemző szerint egyébként az áprilisi adat egy lokális minimumpont lehet, az utána következő hónapokban ismét emelkedés várható, és majd a nyári rezsicsökkentést követően eshet vissza az infláció mértéke. A korábbi középtávú inflációs előrejelzésekhez viszonyítva az elmúlt hónapok adatai Eppich szerint pozitív meglepetést hoztak. A dohánytermékeken lévő árrés megemelése ugyanakkor a nyár közepétől az áremelkedésüket eredményezi majd, ami ellensúlyozhatja az eddigi, vártnál kedvezőbb adatokat.

Emiatt is van reális esélye az idén az infláció alálövésére − véli Kondrát Zsolt, az MKB vezető elemzője. A rezsicsökkentés már eddig is 0,8 százalékpontos csökkenést okozott az árakban, de az egyéb hatósági áras termékkörben is a szokásostól elmaradó áremelések valósultak meg. Az idén még várható további rezsiköltség-csökkentés mintegy 0,2 százalékpontos hatású lesz − jósolja. Kondrát szerint ez magabiztosabbá teheti a monetáris tanácsot, és a piacon is jobban elfogadottá teszi a kamatcsökkentés folytatását. Ha a nemzetközi piaci környezet kedvező marad, akkor 4 százalék alá is mehet az alapkamat.

Suppan Gergely, a Takarékbank szakértőjének számításai szerint az infláció bázishatások miatt (tavaly júniusban estek mélypontra az üzemanyagárak) júniusig visszaemelkedik 2 százalék közelébe, júliustól azonban az újabb rezsicsökkentések, augusztustól pedig az élelmiszeráraknál érvényesülő bázishatások (kiesik a tavalyi élelmiszerár-emelkedés a bázisból) húzzák le újra az indexet, így alakulhat ki az éves átlag.

Gabler Gergely, az Equilor szakértője szerint viszont a későbbiekben emelkedésnek indulhat az infláció, és az év végére már 3 százalék feletti fogyasztói árindex várható. Ezt erősíti a szokatlanul hideg március, ami például az élelmiszerárak emelkedését eredményezi.