Sok helyen változhat a távfűtés

Két uniós forráson alapuló, a Széchenyi terv keretében kiírt pályázatnak köszönhetően akár 10-20 vidéki nagyvárosban újulhat meg a távhőtermelés, hiszen a rendszerbe bekerülhetnek a megújulók. Az érdeklődés várhatóan nagy lesz, a fő kérdés azonban az, hogy lesz-e elegendő önereje az önkormányzatoknak a beruházások finanszírozására.
Dzindzisz Sztefan, 2017. június 19. hétfő, 07:08

Bár az első légfűtéses központi fűtési rendszert már az i.e. I században feltalálta egy bizonyos C. Sergius Orata római lovag, az elterjedésére viszonylag sokat kellett várni. A középkorban is voltak próbálkozások, így például a legrégebbi "távfűtés" - amit nem mellesleg geotermikus hőforrások segítségével alakítottak ki - egy francia faluban, Chaudes-Aigues Cantalban indult el 1322-ben. Ez a rendszer egyébként azóta is folyamatosan működik - tudhatjuk meg a FŐTÁV honlapjáról.

Budapesten az tekinthető a távhőellátás kezdetének, amikor 1899-ben üzembe helyezték azt a rendszert, amely a parlamentet látta el hővel. Két évtizeddel később már a Szent Gellért Gyógyszállóban is hasonló rendszer épült ki, majd 1929-ben a Várpalotai Erőmű először biztosított technológiai célú gőzellátást a lignit ahidrálásához - tulajdonképpen ezt tekinthetjük a magyarországi távhőellátás "ősének".

Az első nagy ugrást az 1950-es évek hozták el, ekkor már az iparvállalatok és az erőművek látnak el "hulladékhővel" lakásokat. A Csepeli Vasmű például 210, a Kőbányai Sörgyár pedig 354 lakás távfűtését biztosította ekkoriban. Lakások ellátására hazánkban Almásfüzitőn létesült az első távhőszolgáltató rendszer, mely a timföldgyár hulladékhőjét hasznosította a gyár lakótelepének hőellátására. A tömeges fővárosi távhőellátás 1957-58-ban indult el, XIII. a kerületben a Révész utcai Erőmű, a XI. kerületben a Kelenföldi Erőmű látott el lakótelepeket távhővel.

A távhő azóta is nagyon fontos szerepet játszik a magyarországi lakások hőellátásában, a legfrissebb KSH adatok szerint 2015 végén 648 712 lakás volt bekapcsolva a távfűtésbe. Ez a szám egyébként hosszú ideje változatlan, évente csak minimális eltérések vannak, sokatmondó adat például, hogy 2000-ben 648 679 bekötött lakás volt.

Sztereotípiák miatt félünk tőle

Manapság Magyarországon kétféle módon fűtik a lakásokat: távfűtéses rendszerrel, vagy pedig egyedi hőellátással, gázkazánnal. "Mindkét rendszernek vannak előnyei és hátrányai, ám manapság már kijelenthető, hogy a távhőrendszer versenyképesebb és jobb, mint az egyedi rendszerek" - árulta el érdeklődésünkre Papp András, az ALTEO Nyrt. általános vezérigazgató-helyettese, aki az ALTEO energiaszolgáltató cégnél vezeti az Energiatermelés és energetikai szolgáltatások üzletágat. Olyan gyáraknak nyújtanak a vezénylete alatt szolgáltatásokat, mint a Heineken, a Győri Audi, a Borsodchem, vagy a MOL Petrolkémia.

És akkor mégis miért ódzkodik sok ember a távfűtéstől? "A szocializmus idején tapasztaltak miatt még mindig rengeteg sztereotípia kötődik hozzá, hiszen akkoriban előfordult, hogy a hibák javítása, illetve a karbantartások miatt hetekig nem volt fűtés. Mindehhez hozzátartozik, hogy a szolgáltatást sem a fogyasztó igénye, hanem a szolgáltató diktátuma határozta meg. Ma már ez a hozzáállás szerencsére megváltozott, amire kiváló példa az idei áprilisi havazás: 30 éve azt mondták volna, hogy mindenki takarózzon be, most pedig a lakók kérésére természetesen mindenki szolgáltatott" - mondta a szakember. "Ma már a távhőrendszerek teljes leállása sem jellemző, hiszen a rendszerek kellő tartalékkal rendelkeznek és karbantartásokat általában fűtési időszakon kívül, ütemezetten végzik annak érdekében, hogy a meleg víz szolgáltatás folyamatos maradjon."

A távhőrendszernek környezetvédelmi előnyei is vannak: a távhő esetén ugyanis egy pontba sűrűsödik a légszennyezés, ott, ahol a hőtermelés történik. Ráadásul az egyedi rendszerekhez képest a nagy távhő termelő rendszerek, amelyek legtöbbje rendelkezik kapcsolt hő és villamos energia termeléssel is, jobb hatásfokkal működnek, így 10-15 százaléknyi megtakarítás is elérhető, azaz ennyivel kevesebb tüzelőanyag szükséges a működéshez, ahogy a szén-dioxid-kibocsátás is ennyivel csökken a távfűtés esetén. Éppen ezért gondolja úgy Papp, hogy a távhő lassan itthon is eléri azt a megbecsülést, ami Nyugat-Európában övezi.

Tízmilliárdokból fejlesztenék a rendszert

Bár a távfűtési rendszerek sok helyen régóta nem változtak, most nagy lehetőséget kaptak az önkormányzatok, melyek két uniós pályázatra (KEHOP-5.3.1-17 és KEHOP-5.3.2-17) is jelentkezhetnek. Előbbivel a távhő szektor energetikai korszerűsítését szeretné elérni a kormány, amire 31,470 milliárd forintot szánnak. A lehetőség során akár négymilliárd forintot is el lehet nyerni, a kiíró várakozásai szerint pedig 8-300 darab támogatott projekt lehet. A pénzt számtalan célra el lehet költeni, így a felújítás mellett például ezáltal új fogyasztókat is be lehet vonni a rendszerbe.

A KEHOP-5.3.2-17-tel pedig megújuló energiaforrásokkal biztosítanák a helyi hő és hűtési igényeket. A célra 13,490 milliárd forintot különítettek el, ebből 20 millió és 2,5 milliárd forint közötti összeget nyerhetnek az időben lépő önkormányzatok. És hogy mi a fő cél? "Megújuló energiaforrásokat hasznosító távfűtő/távhűtési és távhő-termelői rendszerek kialakítása, megújuló energiaforrásra való részleges vagy teljes átállítása, meglévő megújuló energiát alkalmazó létesítmények kapacitásának növelése."

Nagy lehetőség, ám kérdés, mennyien élnek vele

A fenti pályázat segítségével mintegy 10-20 vidéki nagyváros távhőjének zöldítése végezhető el - árulta el Papp András, aki szerint a pályázat iránt várhatóan nagy lesz az érdeklődés, így érdemes sietniük az érdeklődő távhő termelőknek és szolgáltatóknak. A legnagyobb gond a pénztárca vastagsága lehet, hiszen nem 100 százalékos a támogatásintenzitás, ám önerőpályázattal, vagy magántőke bevonással ez a probléma is áthidalható.

Az önkormányzatoknak eddig gondot okozott, hogy a zöldtechnológia ma még fajlagosan drágább, mint a hagyományos, ám a mostani pályázatok 30-60 százalékos támogatási intenzitása Papp szerint már elég arra, hogy érdemes legyen megújulókban gondolkodni. A jó hír a lakosságnak, hogy mivel a távhő árak államilag szabályozottak, így az biztos, hogy számukra a fejlesztés nem jár plusz költséggel, sőt jobb ellátásbiztonságot és csökkenő árat jelenthet.

Nem mindegy, hogyan

Magyarország adottságai két fő lehetőséget biztosítanak azoknak az önkormányzatoknak, akik megújulókban gondolkodnak: a geotermiát és a biomasszát. Előbbi azonban kiszámíthatatlanabb, hiszen a projekt indulásakor, a pozitív szakvélemény ellenére, a termálkút fúrását - mely jelentős költségekkel jár - követően derül csak ki, hogy van-e megfelelő mennyiségű víz a rendszer működtetéséhez. "Itthon egyébként kifejezetten jó a helyzet, ahol próbálkoztak eddig, ott általában találtak hasznosítható vizet" - fűzte hozzá az ALTEO vezérigazgató-helyettese, aki szerint az bármilyen energetikai beruházásoknál fontos a hosszú távú gondolkodás: legalább 25-40 évre kell előre tervezni.

A biomasszánál az a fő kérdés, hogy milyen tüzelőanyagra alapul. "Vannak olyan területek, például a folyók árterei, ahol könnyen létre lehet hozni olyan energiaültetvényeket, amelyek elégetésével sok energiához lehet jutni, ám a környezeti adottságok miatt mást nem lehet termelni. Nem mellesleg az ilyen megoldással munkahelyeket is lehet teremteni" - magyarázta az ALTEO szakértője, aki szerint némi zöldhulladékra, és legalább 50 százalékban kifejezetten e célból telepített energiaerdők és -ültetvényekre kellene alapozni a biomassza alapú távhőrendszereket.

Zöldenergia vagy hulladékégető?
A fatüzelés lakossági elterjedése a szegényebb régiókban azt eredményezte, hogy a statisztika szerint megugrott Magyarországon a zöldenergia-felhasználás aránya. Hogy ez valóban előrelépés-e, arról Papp András azt mondta: ez a megoldás az eltüzelt hulladékok következtében inkább környezetszennyező, mint környezetbarát megoldás. Az igazai alternatíva a biomassza alapú távhő lehetne szerinte.

Mindkét rendszer életképes, azt, hogy melyik önkormányzatnak és a vele összefogó szakmai partnernek melyik irányba érdemes elindulnia, az mindig az adott lokációtól függ - vélte Papp, aki szerint arra is nagyon figyelniük kell a helyhatóságoknak, hogy érdemes a távhőrendszert több lábon tartani, azaz a megújuló mellett megtartani kapcsolt termelést és a gázkazánokat is. Hogy miért? "A zöld megoldások mögé mindig kell valamilyen tartalékot, illetve a csúcsigényeket lefedő rugalmas termelést tenni, hiszen az igényekben évszaktól, illetve napszaktól függően jelentős különbségek vannak. Az ideális megoldás az, amikor az alapellátást a megújulóval fedezi a rendszer, míg a kiugró igényeket, például az idén januári -19 fok által generált extrém igényeket pedig gázzal" - mondta a komplex energetikai szolgáltató ALTEO általános vezérigazgató-helyettese, aki szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a biomassza kazán az éves távhőigény felét tudja megtermelni, míg a geotermia akár 60-70 százalékát is.

Nagyon fontos kérdés azonban, hogy mi lesz 2020-tól, azaz, miután várhatóan elapadnak az uniós források. "Az önkormányzatok állami segítség nélkül ma sem tudnak maguktól egy ilyen rendszert létrehozni, így nem mindegy, hogy 25 év múlva, amikor ezeket a rendszereket felújítani, cserélni kell, milyen források állnak majd rendelkezésre, ezt a kérdést mindenképpen meg kell oldani" - fogalmazott Papp, aki szerint elképezhető, hogy ahogy a napelemeknél is láthatjuk, nagy arányú árcsökkenés jön majd a többi megújulónál is, ma azonban még nem ez a realitás.

A cikk megjelenést az ALTEO Nyrt. támogatta

HOZZÁSZÓLÁSOK