A napelemek 25 év feletti várható élettartamának végén gondoskodni kell összegyűjtésükről és szakszerű szétszerelésükről, újrahasznosításukról. Ennek meglétét hivatott biztosítani az Európai Unió 2012/19/EU (WEEE) direktívája, melyet 2014. február 14-ig lett volna kötelező minden tagországnak a saját jogrendjébe illeszteni - írja közleményében a Magyar Napelem Iparági Egyesület (MANAP). Magyarország a környezetvédelmi termékdíj fejében központi újrahasznosítás útján vállalja az érintett hulladékok ártalmatlanítását, így felel meg az EU-s direktívának.

A nemzetközi gyakorlatban legtöbbször nonprofit szervezetek útján biztosítják a gyártók saját termékeik élettartam végén történő visszavételét és ártalmatlanítását. Az ezen szolgáltatásért fizetett díjak a mostani magyar szabályozás töredékét teszik ki, figyelembe véve azt is, hogy a napelemek alapanyaga értékes újrahasznosítható anyagokat is tartalmaz (pl. alumínium). A díjakat hosszú évekig elkülönítetten kezelik, hogy a napelemek élettartamának végén a megfelelő fedezet a szükséges feladatokra rendelkezésre álljon. Éppen ezért a MANAP szerint megfontolandó, hogy a jelenlegi magyar rendszer "adóztató" jellegű szemléletmódja helyett az ilyen hosszú élettartamú termékek esetében ezt a modellt vegye át a magyar szabályozás.

A most kivetett termékdíj napelemenként 2100-2300 forint, ami a nagykereskedelmi árak 5 százalékos emelkedését jelenti. A termékdíj természetéből kifolyólag ugyanakkor a lakossági végfelhasználóknak a termékdíj után a 27 százalékos áfát is meg kell fizetniük, ami egy átlagosnak mondható 3.5 kWp méretű családi házas napelemes rendszer esetén (14 napelem) mintegy 40 ezer forintnyi többletkiadást jelent. Ugyancsak nehéz helyzetbe kerültek ugyanakkor azon támogatási forrásra pályázók (jellemzően önkormányzati intézmények) és kiserőmű beruházók, vagy már a kivitelezésre leszerződött szakcégek akik tavaly elindított projektjeik során még nem számoltak a termékdíj költségével. Pályázatos projektek esetében 3-400 ezer forint, kiserővűvi projekteknél akár 4 millió forint váratlan többletköltséget is okoz az új termékdíj, ami sok projekt ellehetetlenülését okozhatja - olvasható a MANAP anyagában.

Éppen ezért a MANAP a termékdíj mértékének mihamarabbi jelentős, a valós költségeket tükröző mértékig történő csökkentésére, vagy a megújulók terjedését támogatandó annak nulla összegben való meghatározására kéri a törvényalkotókat. Azt is javasolják, hogy olyan adózási változásokat vezessenek be, amelyek ösztönzik a megújuló energiák terjedését.

Mások is tiltakoztak már

Törvénymódosítást kezdeményez a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes azért, hogy a megújuló energiát hasznosító elektromos és elektronikai berendezések után ne kelljen termékdíjat fizetni. Szabó Marcel hétfői közleményében az áll: a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény - preambulumában meghatározott - célja, hogy járuljon hozzá a környezetszennyezés megelőzéséhez, csökkentéséhez, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás ösztönzéséhez.

A január elsejétől hatályos, módosított törvény első melléklete alapján a napelemek és a szélerőművekben használt generátorok, valamint vezérlőegységek is termékdíjkötelesek, annak ellenére, hogy ezek az eszközök kiemelten hozzájárulnak a törvény deklarált céljainak teljesüléséhez - írta a jövő nemzedékek szószólója. Hozzátette: a megújuló energiatermelés eszközeinek díjjal terhelése "nyilvánvalóan ellentétes" a Magyarország megújuló energiahasznosítási cselekvési tervébe foglalt célkitűzésekkel, valamint rontja a támogató és ösztönző intézkedések hatásosságát.

A Magyar Napelem Napkollektor Szövetség vasárnap tette közzé a honlapján, hogy januártól minden napelem után kilónként 114 forint környezetvédelmi termékdíjat kell fizetni, ami - számításaik szerint - mintegy 2000-2500 forintos modulonkénti áremelést jelent. Közleményük szerint ez azért is érthetetlen, mert a napelemek fő összetevői mind újrahasznosíthatók. A napelemekre kivetett termékdíj visszavonását követelte korábban az LMP, az Együtt - A Korszakváltók Pártja, a PM, a Jobbik és a DK.