Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Az elmúlt években a korábbinál sokkal súlyosabbá vált a korrupciós helyzet a különböző uniós, állami és önkormányzati pályázatok területén − vélik a lapunknak név nélkül nyilatkozó piaci szereplők. Véleményük szerint önkormányzati területen ma már alig van olyan közbeszerzés vagy egyéb tender, amelyhez ne kapcsolódna legalább a helyi "baráti" vállalkozók helyzetbe hozása. A nagy infrastrukturális beruházásoknál szinte mindig felmerülnek olyan "ajánlott" kivitelezők, amelyeknek a munkák egy részét "illik" felajánlani − fogalmazott egy pályázatíró cég munkatársa. Az ilyen tenderekhez "természetesen" mindig kötődtek háttéralkuk és egyéb, nehezen ellenőrizhető pénzmozgások, a piaci szereplők szerint azonban az elmúlt időszakban felborult a korábbi politikai "konszenzus", több helyen egyre gátlástalanabb igényeket fogalmaznak meg a megrendelők vagy a döntéshozók.

Nem ritka például, hogy egy-egy "jól beágyazott" tanácsadó cég szolgáltatásainak igénybevételén múlik a pályázat pozitív elbírálása (akár magasabb, állami szinteken is), aminek az ára, hogy vastagabban fog a ceruza a sikerdíj megállapításakor. A tapasztalatok szerint utóbbi tétel az elnyert támogatási összeg normál esetben 3-4 százaléka, aki azonban biztosra akar menni, inkább ennek duplájával számol. A sikeres pályázatok jó részénél felmerülnek ilyen "mellékköltségek", a piacon olyan esetekről is hallani, amikor egy, a pályázatíró szerint minden szempontból megfelelő dokumentációt dobnak vissza az állami szervek, jelezve, hogy "más megoldás azért elképzelhető" a végeredmény módosítására. A csúszópénzek átadása is sokkal szofisztikáltabb formákat ölt, mint korábban, vagyis a készpénzátadások helyett mind többször merül fel egy-egy baráti cég szolgáltatásainak adott összegű igénybevétele és egyéb "kreatív" megoldások. Forrásaink szerint az ilyen ügyletekben inkább a kisebb (vagy legalábbis magyar tulajdonú) tanácsadó cégek érintettek, a nagyobb, nemzetközi hátterű vállalatok jellemzően nem kívánják kockáztatni kiépített és bejáratott márkaneveiket.

Homok a gépezetben

A korrupcióval fertőzött városokat, településeket érintő üzleti ügyek nem az önkormányzati bizottságok és nem a politikusok szintjén valósulnak meg − mondta egy másik, név nélkül nyilatkozó szakértő. Az egyik önkormányzat volt pénzügyi és közbeszerzési grémiumának elnöke hangsúlyozta, több olyan esetről hallott, amikor egy-egy magánszemély (többnyire ügyvédek) magas rangú politikusra hivatkozva "kente meg" a közbeszerzési eljárásban érintetteket, ám maga a hivatkozott tisztségviselő nem is volt tisztában azzal, hogy nevével visszaélnek. A bizottságok szintjéig sok esetben már nem is érnek el a korrupciós ügyletek, inkább a kiírásokhoz kapcsolódó kritérium megfogalmazásánál "kerül homok a gépezetbe" − tette hozzá a nyilatkozó. Szerinte a kenőpénz összege projekt- és személyfüggő. Egyetért a Transparency International korábbi felmérésével, ez alapján minden vélt korrupciós eljárás ötöde mögött fedezhető fel az ügylet szereplőinek tényleges korrumpálása. Forrásunk olyan esetről is hallott, amikor egy állami cég a közbeszerzésen hivatalosan pályázatot nyert alvállalkozótól követelt időről időre nagy összegeket azért, hogy a teljesített feladat fejében megkapja a kiszámlázott összeget. A zsarolásnak többféle eszközét is ismertették lapunkkal. Példaként említették az időhúzást, az engedélyeztetési eljárások késleltetését. Erre az önkormányzati és járási hivatalok tökéletesen alkalmasak.

Egy másik szakértő a települések fejlesztési pályázatait emelte ki mint a korrupció melegágyát. Már-már közhelyszerű az a megállapítás, hogy több pályázatot már eleve egy-egy cég arculatára formázva írják ki. Nem véletlen tehát, hogy a 3-4000 pályázati kiírásra mindössze 1600 jelentkező fut be.

Az agráriumban jelenleg a leggyakoribb eset az, amikor főleg a nagy tömegű, homogén áruk importjára, a kapcsolódó áfacsalásra és árueredet-hamisításra szakosodott kereskedők próbálják megnyerni a hatóságok jóindulatát. Az importáruk − akár a tojás vagy a zöldség-gyümölcs − "honosításához" és később magyarként való árusításához szükséges ugyanis a hatóságok félrenézése, ritkább ellenőrzése a tevékenység zökkenőmentes végzéséhez.

Sajátos gyakorlat

A termelői oldalon a leggyakoribb korrupciós esetek szinte mindig az állami földek bérletéhez, megvásárlásához kötődtek. A kilencvenes években a legnagyobb botrányt kavaró ügyek az egykori állami gazdaságok privatizációja, illetve 20−50 éves távra szóló bérbeadásai voltak. Egészen sajátos gyakorlat jelent meg a legutóbbi időben az állami földterületek bérbeadásánál − ahogyan azt Ángyán József három megyét felölelő tanulmányaiban feltárta. Az állami földbérleti pályázatok legutóbbi fordulóinak eredményeiben akadtak érdekes összefüggések, leginkább a politikusokhoz köthető rokoni, üzlettársi, ismerősi körbe tartozó nyertesek közti, látványos térnyerés kapcsán, azonban itt nem egyértelmű, hogy ki, mikor és milyen már megtett, vagy csak jövőbeni szívességért, ellenértékért juthatott a piacinál jóval alacsonyabb bérleti díjért állami földterülethez. Ugyanakkor a mezőgazdaságban is előfordul, hogy egy-egy jól körülhatárolható érdekcsoport közvetlen gazdasági érdekeinek megfelelően alakul egy-egy tervezett jogszabály a parlamenti vita során.

Megelepő módon névtelenséget kérő forrásunk úgy nyilatkozott, az informatikai szektorban némi tisztulás zajlott le az utóbbi években. A standardizált termékek szállításakor manapság az erős verseny és a közismert árak miatt nehéz lenne elkerülni a leleplezést. A korrupció inkább az összetettebb, nagyobb volumenű megbízásokat érintheti, ahol egyes tételek pontos árazásáról nincs elképzelése a megrendelőnek. A korrupció nokiás dobozos módja forrásunk szerint már a múlté, ha valahogy, akkor kijelölt alvállalkozók megbízásával jut el a pénz a megbízás megszerzésében segédkezőig.