BUX
37575

Sokmilliárdos offshore-kaszálás Rogán ötletén

Óriási, több tízmilliárdos üzletté nőtte ki magát a pénzes EU-n kívülieknek - főleg kínaiaknak - kitalált letelepedési kötvény. Csak sajnos nem a magyar államnak, hanem pár ismeretlen hátterű offshore cégnek, akik ismeretlen helyre adják a nyereségüket - írja az Index.

Index.hu, 2015. január 29. csütörtök, 12:38

Óriási üzlet lett Rogán Antal ötletéből, a letelepedési kötvényből, tavaly év végéig már 2213-at eladtunk, döntően kínaiaknak, de vettek belőle többek közt oroszok, arabok is. Az az egyetlen baj, hogy ha jobban megnézzük, az egész konstrukcióból elenyésző haszna van az államnak, ahhoz képest, hogy a bizniszbe hozott offshore cégek viszont több tízmilliárd forintot szakítottak alig másfél év alatt, szinte a semmiért - írj az Index.

A letelepedési kötvényt 2012 végén találta ki Rogán, azzal a céllal, hogy a gazdag, de az unióba nehezen bejutó embereknek "megkönnyítsük a ki- és beutazását", illetve, hogy ők majd ezáltal "munkahelyteremtő beruházásokat" hajtsanak végre Magyarországon. A magyar letelepedési engedély megszerzése azért lehet vonzó az EU-n kívüli állampolgároknak, mert így egy stabil európai hídfőállást hozhatnak létre Magyarországon, mivel időbeli korlátozás nélkül tartózkodhatnak és folytathatnak üzleti tevékenységet hazánkba.

Ezért létrehoztak egy speciális, 250 ezer eurós (nagyjából 77,5 millió forintos) letelepedési kötvényt, amit, ha egy külföldi állampolgár megvesz, akkor kap egy magyar tartózkodási engedélyt, majd fél év múlva letelepedési engedélyt, amivel aztán szabadon utazgathat az unióban. Annyi szigorítás volt csak, hogy a kérelmező nem lehet mondjuk regisztrált terrorista vagy madárinfluenzás, pontosabban biztonsági vagy egészségügyi tiltólistán.

Ha egy gazdagabb kínai ugyanis a letelepedési kötvénnyel akarna bejutni az EU-ba, nem vehet közvetlenül az államtól letelepedési kötvényt. Rogánék ugyanis azt akarták, hogy ezt csak hét közvetítő cégen keresztül tehesse meg. Egészen pontosan régiónként csak egy közvetítő cégtől vehesse meg - mivel ezeknek fel kellett osztaniuk egymás közt az országokat, hogy ne versenyezzenek. Ez szintén furcsa, ha az állam minél nagyobb bevétele bármennyire is valós cél.

Az adott magáncégnek mindenesetre ez két szempontból is rendkívül jövedelmező. Egyrészt ő nem 250 ezer euróért, hanem 221 ezer euróért vásárol, mivel diszkontot kap az ÁKK-tól. Öt év után, a határidő lejártával, aztán nem a közvetítőcég, hanem az állam adja vissza az igénylő 250 ezer euróját. Tehát a 29 ezer eurós diszkont a közvetítőcégnél marad. Ezenkívül kezelési költséget kérnek el az ügyintézésért is, a legnagyobb, kínaikat behozó cég például 45 ezer eurót, de hallottunk olyan ügyfélről is, akit 70 ezer eurós ajánlattal kínált meg egy másik, kisebb közvetítő. Összesen tehát ha nagyon alulbecsülve átlagosan 45 ezer eurós kezelési költséggel, plusz a 29 ezer eurós diszkontnyereséggel számolunk ügyfelenként, akkor a 2213 ügyfélen másfél év alatt 51 milliárd forint bevételt realizálhattak a közvetítőcégek.  Így 23 millió forintért sikerül becsábítani egy embert. Az államnak, azaz az adófizetőknek pedig ráadásul épp vesztesége van az egész ügyeleten, mivel most a piacinál magasabb hozammal adjuk ezt kötvényt. Magyarország ugyanis csak 2213-szor 221 ezer eurónyi kölcsönhöz jut öt évre, ami után fejenként 250 ezret kell majd visszaadni. Ez nagyjából olyan, mintha ötéves, évi 2,5 százalékot hozó euró államkötvényt adnánk el. Miközben, ha simán a piacról finanszírozná magát a magyar állam, akkor most egy ötéves eurókötvényre csak 2 százalék körüli hozamot kéne fizetni.

További részletek az Indexen.