BUX
38532

Sokszor nehezen átlátható a sportszponzoráció

A sportszponzoráció is verseny, ezért gyakori, hogy a nagy cégek sem hozzák nyilvánosságra a támogatásuk összegét, sokszor még nagyságrendjét sem - mondta Dénes Ferenc sportközgazdász. A napokban az InfoRádió megkereste a Győr labdarúgócsapatát a Quaestor-botrány kirobbanása miatt immár nem támogató Audi Hungáriát, de a korábban megjelent hivatalos közleményen túl semmilyen tájékoztatást nem adott a cég.

Inforádió, 2015. március 21. szombat, 16:39

Európában nem sokban különbözik a gyakorlat a magyar gyakorlattól. A szponzorálás is egy piac, ahol az, hogy egy bizonyos vállalat mennyit költ, hogyan tudja lealkudni az árakat, az egy fontos üzleti titok részét is képezi. Hasonlóképpen az adott esemény rendezőinek sem feltétlenül érdeke ezeknek a pénzeknek a nyilvánosságra hozatala - mondta az InfoRádiónak Dénes Ferenc sportközgazdász.

Sok minden viszont kiderül, hiszen a szponzori ajánlatokból azért kikövetkeztethetőek a nagyságrendek, hogy mennyiért kel el mondjuk egy fővédnöki vagy egy főtámogatói cím egy eseményre.

A csapatoknál kicsit más a helyzet, ott is bizonyos számokat látunk, de hogy a mögött milyen tartalom van, ott már nem feltétlenül látunk át mindent. Azt mondja egy nagy sportszergyártó, hogy évente hány millió euróval vagy fonttal támogat egy élvonalbeli csapatot, hogy az viselje a szereléseit, de annak a belső struktúrája nem mindig nyilvános. Nem tudni, mi az, ami barter, mi az, ami tényleges szállítmány, tehát nagyon sokféle összetevő lehet.

Dénes Ferenc kiemelte: szponzorálásról akkor beszélünk, ha nem egy-egy darab hirdetés jelenik meg bárhol az eseményen vagy a sportolóval kapcsolatban, hanem nagyon sokféle üzenetközvetítési lehetőséget vásárol egy vállalat. Hogy éppen egy adott megjelenést hogyan áraznak be, az sok mindentől függhet.

Arra a kérdésre, hogy itthon a legnagyobb szponzorok a jövőben bizonyos összegeket nyilvánosságra hozhatnak-e majd, a sportközgazdász azt válaszolta: nagyon bonyolult az összjáték, mert van egy belső verseny, egy üzleti verseny, a szponzorálás, a marketingpiac is egy verseny. Az, hogy ki hogyan tud megállapodni, sokszor üzleti titok része.

Ugyanakkor a sport egy különleges áru abból a szempontból is, hogy nagyon sok közösségi tartalma van, adott esetben társadalmi felelősségvállalás része is lehet egy üzenetközvetítés marketingeszközként való használata. Például a korábbi OTP-MOL Bozsik Akadémia programjánál világosan lehetett látni a számokat, mert a vállalatoknak az volt az igazi üzenet, hogy ők a magyar labdarúgás utánpótlásképzésében vállalnak komoly szerepet, ezért 100 milliókat szánnak rá együtt. Ott az üzenet volt az, hogy mennyit is költenek erre a programra. Ha ezek a vállalatok mondjuk a Videotonnál jelennek meg, vagy az NB I címadójaként jelennek meg, már nem feltétlenül az az érdek, hogy ezt a típusú társadalmi felelősséget hangsúlyozzák - emelte ki a sportközgazdász.

Nálunk nem kicsit összekeverednek bizonyos dolgok. Egyrészt van tisztán üzleti típusú szponzoráció, amikor egy adott vállalat meg akar jelenni valahol, mert egy jó üzenetközvetítő eszközt lát. Van az a típusú képzet Magyarországon, hogy a sport fontos, különösen a politikusoknak fontos. És ezért a cégek sokszor nem az ő potenciális fogyasztói csoportjuknak akarnak üzenni, hanem a politikai döntéshozóknak, hogy lám, mi is itt vagyunk ezen a területen. Vannak valóban olyan típusú dolgok, amikor egy közösséghez tartozás jelenik meg. És vannak dolgok a mecenatúra határán, amikor vállalatvezetőnek gyereke, ismerőse játszik egy csapatban, és ilyenkor elvileg ésszerűen elmagyarázható, hogy miért is támogat valaki egy adott csapatot, sportolót, de itt nem igazán arról van szó, hogy tisztán üzleti szempontok érvényesüljenek.

Nálunk az átlagnál egy kicsit összetettebbek, egy kicsit átláthatatlanabbak a szponzorálás mögött álló motivációs hálók - tette hozzá Dénes Ferenc.