Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Sólyom László interjút adott a pozsonyi Pravda című lapnak. Arra az újságírói felvetésre, hogy míg Magyarország nagy hangsúlyt helyez a határokon túl élő magyarok helyzetére, a szomszédos Szlovákiával tartott kapcsolatok mintha nem lennének számára annyira fontosak, az elnök azt válaszolta, hogy a két kérdést nem lehet különválasztani. „Alapvető érdekünk a szomszédos államokkal jó viszonyt fenntartani. Ez az együttműködés az Európai Unióban adott esetben a közös érdekérvényesítés miatt még fontosabb. Ha pedig a szomszéd országban élnek magyarok, az különösen fontossá teszi a jó viszonyt” – fogalmazott Sólyom László. Az elnök elmondta: mindez abból következik, hogy a magyar állam alkotmányos kötelessége gondoskodni a határain kívül élő  magyarokról és segíteni őket a Magyarországgal való kapcsolatok fenntartásában.

Független elnök

Sólyom László az interjúban leszögezte: elődeitől eltérően másfajta tartalommal kívánja megtölteni a köztársasági elnök külpolitikával kapcsolatos szerepkörét. „Jól emlékezem arra, hogy Göncz és Kováè elnök urak a kormánypolitika ellenére tartották fenn a jó kapcsolatokat. Ma azonban nincsen olyan érzésem, hogy valamelyik kormány politikája ellenére kellene eljárnom, inkább párhuzamosan kell cselekednem – mondta az elnök. Sólyom kifejtette: köztársasági elnökként a magyar kormány külpolitikáját képviseli, ám a kormánytól független abban a tekintetben, hogy miként reprezentálja Magyarország külpolitikáját. „Ebbe a saját elképzeléseimet viszem be” – tette hozzá.

Választási kampány és a nacionalista ütőkártya

Jövőre mindkét országban választások lesznek. A nacionalizmus, mint politikai kampánytéma kérdésre válaszolva az elnök kifejtette: a nacionalista kártya mást jelent Szlovákiában és Magyarországon. Az elnök szerint Szlovákiában a pártpolitika rájátszik a magyar kérdésre a „fogjunk össze a magyarok ellen” formában. Ebben az értelemben a nacionalista kártya magyarellenes kártyát jelent, ami legutóbb a szlovák regionális választások folyamán nyilvánult meg. Ugyanakkor Magyarországon teljes mértékben kizárt, hogy valaki szlovák ellenes kártyát akarna kijátszani a magyarországi szlovákok ellen. A nacionalista kártya jelentése ezért Magyarországon sajátos belpolitikai tartalommal módosul: nálunk a pártok azon versengenek, melyik párt áll ki jobban a határon túl élő magyarokért. „Feltételezem, hogy Magyarországon nagyon kemény lesz a kampány és én elnöki pozícióm teljes súlyával kiállok annak mérséklése mellett” – szögezte le az elnök.

A kedvezménytörvény

Sólyom szerint a kedvezménytörvény – leszámítva a szimbolikus tartalmat - anyagilag nem sokat segített a magyar nemzetiségnek Szlovákiában. Az elnök megismételte: a két ország eltérő alkotmányjogi szabályozása miatt másként vetődik fel a nemzetiségek helyzete Szlovákiában és Magyarországon. Magyarországon az alkotmány rögzíti, hogy minden etnikai kisebbség államalkotó tényező. Így a kisebbségnek garantált jogai vannak, nemcsak mint magyar állampolgároknak, hanem mint közösségnek is, az alkotmány kifejezetten kollektív jogokként fogalmazza meg önkormányzathoz való jogukat. Ráadásul mivel Magyarországon eleve kevés nemzetiség él – például az ötezer lelkes szlovén kisebbség, akik összesen három faluban laknak – „a közgondolkodásban egyáltalán nem jelentenek problémát, sőt a közvélemény eleve megértéssel és jóindulattal van irántuk”.

A vízlépcső ökológiai és nem politikai kérdés

A Bős-Nagymarosi vízlépcsőről szólva az elnök elmondta: ez az ügy nálunk fontos politikai szerepet játszott a rendszerváltás idején. Vagyis nem Szlovákia ellen szólt, hanem az akkori magyarországi államhatalom ellen. Most viszont a Szigetköz kiszáradása a tét, amely nem politikai, hanem ökológiai kérdés. Az elnök annak a reményének adott hangot, hogy a szlovák féllel olyan egyezséget sikerül kötni, amely több vizet biztosítana a régi meder és a Szigetköz számára.

Nem vagyok pártellenes

Az elnök újságírói kérdésre elmondta: a Zengő sikerét nem tekinti személyes sikerének. „Ez a helyi civil kezdeményezés sikere, akik másfél évig harcoltak a hegyükért. Óriási élményem volt megfigyelni a két falu lakóinak összefogását, látni, hogy nem félnek a biztonsági szolgálattól és a rendőrségtől és gátolják az építési munkákat. Az alkotmány ugyanis mellettük állt” – fogalmazott Sólyom László, aki politikai szerepével kapcsolatban leszögezte: köztársasági elnöknek egy zöld környezetvédő szövetség javasolta és csak ő utánuk tették magukévá a jelölését a politikai pártok. „A közügyek igazgatása területén természetesen a politikai pártok pótolhatatlanok. Nem vagyok ellenük. Azonban a feladatuk nem lehet monopolizált. Mellettük az alkotmányban terük van a polgári kormányzaton kívüli szövetségeknek is, melyek részvételét a közéletben mindig is támogattam” – fogalmazott.

Zöld elnökök hálózata

Az elnök néhány héttel ezelőtt „zöld elnökök hálózata” néven ismertté vált kezdeményezéssel kapcsolatban, újságírói kérdésre elmondta: „Nem szeretnék létrehozni egy szervezetet, aminek székhelye, költségvetése, hivatala van. Ez egy szabad hálózat lenne, amely a köztársasági elnökök személyes kapcsolatain alapulna, akik elkötelezték magukat a környezet minőségének fenntartása mellett, és felelősséget éreznek a jövő nemzedékek iránt. Sikernek fogom tekinteni már azt is, ha hasonló értékítélettel rendelkező elnökök tudnak egymásról, és szükség esetén képesek leszünk közösen megszólalni. És egyszer majd találkozunk is Budapesten, de ez nem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy demonstráljuk azt, hogy a világon léteznek ilyen ideálok is”.