BUX
37993

Sólyom társadalmi programot hirdetett

Sólyom László a közrádió tudósítójának Tallinban kijelentette: olyan társadalmat kell felépíteni Magyarországon, amely teljes infrastruktúrájával képes a határon túli magyarok ügyét előmozdítani.

NAPI Online, 2006. március 29. szerda, 19:25

A magyarországi kisebbségpolitikát új alapokra kell helyezni, fel kell mérni a szomszédos országokban a rendszerváltozás után felnőtt magyar nemzedéknek az anyaországgal szembeni elvárásait - hangoztatta a köztársasági elnök. Szerinte nem elég a kulturális segítség, olyan gazdasági támogatásra van szükség, amely segít kialakítani a saját szakmunkás-, értelmiségi és vállalkozói réteget. Olyan környezetet kell teremteni, hogy a vállalkozók oda menjenek beruházni.

- Fontos lenne, hogy Észtország is ratifikálja az Európai Unió alkotmányos szerződését, mert ez további ellensúlyt képezhetne az unió széttöredezésére törekvő csoportokkal szemben - jelentette ki a hivatalos észtországi látogatáson tartózkodó Sólyom László köztársasági elnök hétfőn Tallinnban, miután megbeszélést folytatott Arnold Rüütel államfővel.

A tárgyalást követő közös sajtótájékoztatón Sólyom László hangsúlyozta, hogy az Európai Unió alkotmányát elsők között ratifikáló Magyarország továbbra is a politikai integráció elmélyítésének híve, egységes uniós külpolitikát, e célból uniós külügyminiszteri poszt létrehozását szeretné. Elmondta, hogy tárgyalópartnerével mindketten nagyon fontosnak tartják a tagállamok egyenjogúságát, és sérelmezték, hogy az unió egyes régi tagországai továbbra is zárva tartják munkaerőpiacukat az új tagok előtt.

Az államfők részletekbe menően tárgyaltak az Európai Unió jövőjével kapcsolatos kérdésekről. A magyar köztársasági elnök szerint a három finnugor ország (Magyarország, Észtország és Finnország) közösen léphetne fel bizonyos kérdésekben az Európai Unióban, sőt azok a regionális csoportosulások is egyeztethetnének, amelyeknek a tagjai, így a visegrádi négyek vagy a baltikumi országok. Magyarország kész arra, hogy az Európai Unió szomszédságpolitikáját, így az Oroszországhoz fűződő viszonyt illetően egyeztessen Észtországgal.

Finnországi látogatása előtt a legnagyobb példányszámú finnországi svéd nyelvű napilapnak, a kétnyelvű országban széles körben olvasott Hufvudstadsbladetnek adott nyilatkozatában a magyar államfő egyebek közt arról beszélt, hogy uniós tagságunk első két évében némiképp csökkent az emberek lelkesedése az EU iránt, az alapvető beállítottság azonban változatlanul pozitív.

- A magyarok különösen érzékenyek arra, ha másodosztályú állampolgárként kezelik őket, elsősorban a magyar EU-tagság előzményei miatt. Magyarország ugyanis komoly erőfeszítéseket tett, hogy az összes felvételi követelménynek megfeleljen, de kénytelen volt bevárni több más országot az egy csoportban történő csatlakozás érdekében - mondta.

Sólyom szerint a jelenlegi globális versenyben az EU csak akkor lehet sikeres, ha a gazdasági integráció politikaival is kiegészül. Az államfő óvatosságot ajánl azokkal a javaslatokkal kapcsolatban, amelyek kisebb hatósugarú együttműködéseket szorgalmaznak. Minden "megerősített együttműködésnek" a feltétele, hogy az minden érdekelt számára nyitva álljon - mondta.

A finn szemlélő számára "meglehetősen agresszívnak" tűnő magyarországi választási kampányról a köztársasági elnök azt mondta a finnországi tudósítónak, hogy "a négy évvel ezelőtti kampány keményebb volt, most nem kérdőjelezik meg az ellenfél emberi méltóságát olyan módon, ahogy akkor". Az "ígéretek versenyét" veszélyesnek nevezte, mert azok nagyobb része - mint mondta - megvalósíthatatlan.

Szólt arról is, hogy kötelességének érzi emlékeztetni az embereket a múlt és a jelen közti egyértelmű választóvonalra, amelyet "úgy veszem észre, hogy a tendencia szerint ki szoktak radírozni". Közölte ugyanakkor, nem akarja, hogy az 1956-os felkelés ötvenéves jubileumát a bal- és a jobboldal közti küzdelem céljaira használják fel, fontosnak tartja, hogy a forradalom nagyságának és tisztaságának képét ápolják.

- "Zavaró körülménynek" tartja ugyan a hétvégi kampányrendezvényekkel kapcsolatos bombafenyegetést Sólyom László köztársasági elnök, de úgy gondolja, hogy az emberek nem hagyják megfélemlíteni magukat, s az illetékesek biztosítani fogják a rendet.

Helsinki sajtóértekezleten egy finn újságíró kérdésére válaszolva az államfő azt mondta, hogy tudomása szerint nem politikai természetű, hanem alvilági fenyegetésről van szó, amelynek valódi jelentőségét ő maga nehezen tudja felbecsülni a távolból. Elmondta, hogy az eseményekről kedd reggel Észtországban, Tallinn és Tartu között az autóban értesült a miniszterelnöktől, aki biztosította őt arról, hogy ellenőrzik a fenyegetés realitását és körülményeit.