BUX
39279

Sorban állnak a befektetők

Kiszámítható, stabil szabályozási környezetben a piaci alapon kialakulhatna egy jelentős szél és naperőművi kapacitás Magyarországon, ám ez ma hiányzik – hangzott el a Napi.hu energiapolitikai konferenciáján.

Napi.hu, 2015. március 5. csütörtök, 16:55

A megújuló energiapiaci beruházásokat kezdeti beruházási költségek sújtják ma még Magyarországon, ám a megtérülés időszak után 10 versenyképes áron lehet előállítani villamos energiát, arról nem beszélve, hogy nyersanyagköltségek sincsenek - mondta Lendvay Péter, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság elnöke a Napi.hu és a Noguchi Porter Novelli által szervezett energiapolitikai konferencia kerekasztalbeszélgetésén. Fontos lenne, hogy az új atomerőmű mellett megújuló kapacitások is létesüljenek - mondta Lendvay.

A napelemes energiatermelés egyre nagyobb szeletet hasít ki a világ energiatermelésében. A csökkenő napelemárak miatt csökkenő támogatások ellenére is gazdaságos lehet új erőművek létesítése - mondta Kiss Ernő, a Magyar Napkollektor Szövetség elnöke. Rengeteg nagy projekt épül Magyarországon több tíz MW kapacitással, így a 2020-as évek közepére - mire Paks 2 megépül - a napelemes energiatermelés megkerülhetetlen idehaza is. Arra lehet számítani, hogy a következő években kialakulnak a házi erőművek - egy család 1-1,5 millió forintos beruházással megtermelheti a teljes áramszükségletét. Így a napelemes beruházások amellett, hogy csökkentik az energiafüggőséget, rengeteg új munkahelyet teremthetnek.

Hasonló a helyzet a napkollektoroknál: mind a gyártásban, mind a telepítésben jelentős kapacitásokkal rendelkezik a magyar gazdaság - ám a mesterségesen alacsonyan tartott energiaárak miatt ezek nem terjednek. A szabályozási környezet sem mindig a megújulókat segíti, hisz míg az elektromos bojlerek környezetvédelmi termékdíját csökkentik, addig a napelemekét növeli - mondta Kiss. Miközben új kapacitások létesülnek, Magyarországon nincs megújulókat támogató törvény - e célra elegendő lenne az adókedvezmények biztosítása, nincs szükség közvetlen támogatásra. Kiss szerint inkább kiszámítható környezetre lenne szükség - ez ma nem létezik a magyar energiapiacon.

Ma Magyarországon és a környező országokban az energiaberuházásokat egyrészt a lakossági önellátó beruházások dominálják - egyértelmű ez a trend. Az ipari méretű megoldásokban viszont meg kell vizsgálni, hogy milyen súlya lehet a megújulóknak, illetve az atomenergiának - ám arról nem lehet elfeledkezni, hogy a mai megújuló erőművek piaci alapon létesülnek. Így az atomerőművi beruházásoknál sem lehet a közgazdasági számításokat figyelmen kívül hagyni előtérbe tolva az energiabiztonságot - vélekedett Lendvay. A megújuló termelők a meglévő erőművi kapacitások alig 3 százalékát adják - ennek ellenére szabályozási problémákról beszélnek a rendszerirányítók. Valóban vannak a szél és naperőművi termelésnek meteorológia korlátai - de alacsony súlyuk miatt túlzás rendszerszabályozási problémákról beszélni. Amennyiben a Pakshoz hasonló elvi támogatást kapnának a megújulók, akkor a befektetők megjelennének a nap- és szélerőművi beruházásokban.

Sem az uniós, sem a más támogatások nem szolgálják a versenyképesség növelését, legyen szó működésről, vagy akár az energiapiaci beruházásokról - vélekedett Hegedűs Miklós a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője. Ugyanakkor a nap- és a szélenergia-piacon technológiai megújulás zajlott - de a támogatásoknál is nagyobb jelentősége van napenergia-cellák előállításban bekövetkezett áresésnek. A magyar beruházások szűkösségét látva meggondolandó a hitelből való építés Paks 2-nél - ugyanis annak kamatterhei a magyar államot, a költségvetést terhelik. Ezzel szemben a szél- és napenergia-beruházásoknál külföldi befektetőket lehet az üzemeltetésbe bevonni.