A megkérdezett magyar diákok zöme szerint a korrupció része a mindennapoknak, de leginkább a politika korrupt. Az oktatási intézményeket közepesen tartják korruptnak. A diákok 32 százaléka a tanári kart egyáltalán nem vagy csak részben tartja becsületesnek. A felvételi bizottságok becsületességét a megkérdezettek 26 százaléka, a HÖK-ét 46 százalék, általában a közoktatásét pedig 52 százalék vonja kétségbe. A megkérdezett diákok fele szerint mutyiznak a kollégiumi férőhelyek és a szociális juttatások szétosztása során. A hallgatók szerint sokszor pénzzel, ajándékkal és szívességgel kell a döntéshozók kedvében járni. A negyedévesek 75 százaléka szerint a HÖK kizárólag a saját tagjainak érdekeit képviseli, pedig a feladata az lenne, hogy az összes hallgatóért kiálljon.

Az öreg diákok rosszabbnak látják a helyzetet

A megkérdezett diákok jelentős része úgy érzi, hogy a korrupció jelen van mind a világban, mind Magyarországon, de legfőképpen a politikai életben. Az oktatási intézményekben tapasztalható korrupció mértékét közepes erősségűre értékelik. A válaszadók 32 százaléka szerint a felsőoktatási intézmények tanári karára egyáltalán nem vagy csak részben jellemző a becsületes működés. Az egyetemek és a főiskolák felvételi bizottságainak becsületességét a megkérdezettek 26, a Hallgatói Önkormányzatokét 46, míg - úgy általában - a közoktatásét 52 százalék vonja kétségbe.

Intő jel a felsőoktatás működése szempontjából, hogy a magasabb évfolyamba járó hallgatók sokkal rosszabbnak látják a helyzetet, mint az elsőévesek. "A magyar felsőoktatásban tapasztalt korrupciós jelenségek azért is aggasztóak, mert átlátható és hatékony oktatás nélkül nincs versenyképes ország" - jelentette ki a kutatás bemutatóján Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója.

Problémák a HÖK-nél

Ki lesz HÖK-ös? A hallgatók negyede szerint a HÖK-be csak korrupcióval, mutyival, haveri segítséggel lehet bekerülni. A diákok fele szerint a HÖK-ösök pénzt, ajándékot vagy szívességet kérnek a kollégiumi helyekért és a szociális juttatásokért, ráadásul ezeket könnyebben adják oda az ismerőseiknek, barátaiknak. Néhány, a felsőoktatásban érintett interjúalany szerint a HÖK vezetőinek láthatóan több lesz a pénzük, amikor pozícióba kerülnek. Sok hallgató szerint a HÖK pénzügyei szabályozatlanok és átláthatatlanok, sok helyen még mindig papíralapú ügyintézés van, ami melegágya a mutyinak, például a szociális juttatások szabálytalan felhasználásának.

Ha nagy a tét, kevésbé korrektek a hallgatók

A hallgatók közel negyede csal vagy puskázik a vizsgákon. De ha más, az jó eséllyel nem derül ki. A hallgatóknak ugyanis 15 százaléka biztosan nem, 39 százaléka pedig nem biztos, hogy jelentené, ha szabálytalan, előre lezsírozott felvételi eljárást, vizsgát vagy ösztöndíj-ügyintézést látna. A diákoknak csak az egyötödét érdeklik a korrupcióval kapcsolatos hírek, és a túlnyomó többség nem ismeri a korrupcióellenes jogszabályokat és programokat.

A hallgatóknak csak a 29 százaléka jelentené, ha korrupciós esetet tapasztalna, a többség azt gondolja, hogy a bejelentésnek úgysem lenne semmilyen hatása, ezért inkább passzív marad. A hallgatók ezek szerint ugyanolyan közömbösek, mint a lakosság egésze; a diákok körében készült felmérés megerősíti a TI korábbi vizsgálatait. A 2013 júliusában közzétett korrupciós barométer szerint a teljes lakosságnak csak a 30 százaléka jelentené a korrupciót, ami messze a legalacsonyabb arány az Európai Unióban.

Nem rendeltetésszerű az EU-s pénzek felhasználása

Korrupciós kockázatot jelent, hogy a felsőoktatási intézmények az EU-s forrásokat sokszor nem rendeltetésszerűen használják: nem az adott projektet, hanem az intézmények működését finanszírozzák belőle. Ez csökkenti az átláthatóságot és növeli a korrupciós kockázatokat. Az egyre terebélyesedő adminisztráció hibalehetőségeket teremt, hiszen kétfelé, az EU és az intézményfenntartók irányába is kell elszámolni. Továbbá sokszor külső pályázatíró, szakértő intézmény bekapcsolását teszi szükségessé, tehát az uniós projektek menedzselését nemegyszer kiszervezik, ami nehezíti az ellenőrzést. És végül kísérti az intézményt, illetve az együttműködő külső szakértőket, hogy a jövőbeni pályázati kiírásokat befolyásolják.