Az árfolyamrögzítés tartósan nem megoldás - vélik egyhangúan piaci elemzők. Egyrészt, ez attól függ, hogy hányan fogják igényelni az árfolyam-befagyasztást - márpedig könnyen lehet, hogy a vártnál jóval kevesebben - mondta a Napi Gazdaság Online kérdésére Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő elemzője. Egyrészt az előzetes szondázások eléggé eltérő képet mutatnak, másrészt a háztartások megváltozott viselkedése miatt - a válság kitörése óta előtérbe került a megtakarítások halmozása -, akik megengedhetik maguknak, azok inkább folytatják a törlesztést.

15-20 ezer maradhat a zsebekben

Kapcsolódó

Vélhetően azok fogják a rögzítést választani, akiknek komoly megélhetési problémákat jelentett a törlesztőrészletek fizetése - nagyjából a devizahitelesek egyharmadára érvényes ez. Az ő esetükben átlagosan havi 15-20 ezer forinttal több marad a zsebekben, amit vélhetően fogyasztásra vagy egyéb tartozások törlesztésére fognak elkölteni. Ez azonban makroszinten csak marginálisan emelheti a fogyasztást - tette hozzá a szakértő.

Ennek a csoportnak ez rövid távon gyorssegély, de hosszú távon korántsem megoldás - véli hasonlóan Török Zoltán, a Raiffeisen elemzője, aki szerint makroszinten szintén elhanyagolható lesz a csomag növekedési hatása. Akár az a forgatókönyv is könnyen elképzelhető, hogy 2014-ben a választások után az új kormány egyik első lépésként le fog ülni a Bankszövetséggel tárgyalni a 2014 év végén lejáró árfolyamrögzítés meghosszabbításáról - érzékeltette az elemző, hogy hosszú távon a problémákat csak a szőnyeg alá söprik ezekkel a lépésekkel. Véleménye szerint a mentőcsomag öt pontjából három - a Nemzeti Eszközkezelő és az állami lakásépítések, az euróalapú lakáshitelezés visszaállítása és a költözőknek juttatandó kamattámogatás - eleve csak "látszatintézkedések". A lépések ugyan jók, de a hiteleseknek csak egy nagyon kis részét érintik - tette hozzá Török.

Csak másfél milliárd forint?

A kormány szerint 1,5 milliárd forinttal fogja megterhelni a költségvetést a mentőcsomag - a vélemények szerint ez rendkívül kevés. Ebből nehéz kihámozni, de feltehetően vagy csak a legrászorultabbak lakását fogja felvásárolni és bérbe adni az állam vagy nagyon olcsón fogja megvenni az ingatlanokat - véli Samu János, a Concorde elemzője. Az azonban továbbra is tisztázatlan kérdés, hogy mekkora összeget szánnak az ingatlanok felvásárlására és milyen áron akarják megvenni - tette hozzá a szakértő.

A meghosszabbított bankadóval kapcsolatban az egyetlen újdonság, hogy 2014-től sem szűnne meg, az azonban kérdéses, hogy a tervezett uniós adó keretein belül képzelik-e el a különadó folytatását - Orbán Viktor ezzel kapcsolatos nyilatkozata közel sem volt egyértelmű. A bankadó kapcsán akkor lehet majd többet tudni, ha már ismerni fogjuk az egységes uniós adó mértékét - mondta Forián Szabó.

Lendületet kaphat a devizahitelezés?

Abból, hogy a bankok újra árverezhetnek, egyáltalán nem következik az, hogy a devizahitelezés lendületet kap. Hosszú távon ugyan újra visszatérhet az élet a piacra, de rövid távon nem, mivel lassan tisztulnak ki a portfóliók - véli a Pioneer Alapkezelő elemzője. Az árverezés kvótarendszer alapján indul, ami a korábbi pletykákhoz képest lassabb lesz, ami lejjebb szorítja az ingatlanok árait, ez pedig tovább mérsékli ennek a tisztulásnak a gyorsaságát - mondta Samu János. A moratórium felfüggesztése fegyelmező erővel bírhat ugyan az adósokra, de a Raiffeisen elemzője sem hinné, hogy ez felpörgetné a hitelezést. Még ha javítana is a bankok hitelkínálatán, az alacsony kereslet miatt - ráadásul sokan igénylő hitelképtelen - nem várható ez rövid távon. Ehhez a gazdaság belső motorjainak felpörgésére lenne szükség - tette hozzá Samu.