A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Futótűzként terjedt az utólag tévesnek bizonyult piaci pletyka hétfő délelőtt arról, hogy Varga Mihály magyar tárgyaló egy dollárkötvény-kibocsátási programot jelent be. A találgatás alapját minden bizonnyal az a hír szolgáltatta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a szegedma.hu internetes portálnak hétfőn azt nyilatkozta, hogy Magyarország EU−IMF-megállapodás nélkül is képes lesz kivédeni a közeledő válsághullámot. Könnyebb lenne kivédenünk, ha lenne mögöttünk egy biztonsági háló. Anélkül is sikerülni fog, csak több energiával, drágábban − idézte a portál a kormányfőt.

Délutánra kiderült, hogy a devizakötvény-kibocsátásról szóló feltételezés alaptalan volt, Varga csak általánosságokban beszélt az IMF-fel zajló tárgyalásokról. Elemzők szerint ugyanakkor nem véletlenül terjedt el a pletyka a devizakötvény-kibocsátásról és várhatóan a jövőben is rendszeresen a levegőben lógnak hasonló találgatások, amíg a befektetők nem látják tisztábban a tárgyalások menetét és a jövő évi költségvetést is komoly bizonytalanság övezi.

A befektetők látnak racionalitást egy ilyen próbálkozásban, ezért könnyen elhiszik az ezzel kapcsolatos álhíreket − mondta lapunknak Kuti Ákos, az Equilor szakértője. Véleménye szerint az ok egyszerű: a piacokon beindult a hozamvadászat, és dollárban vagy euróban jegyzett, magas kamatozású befektetéseket ma könnyen el lehet adni. Kibocsátói oldalról sokak "izzítják már a motorokat", nem véletlen, hogy a lengyelek és a csehek is most terveznek nagyobb devizakötvény-kibocsátásokat. Vállalati fronton is érződik az aktivizálódás, például két hete a Mol Nyrt. indított egy egymilliárd dolláros kötvényprogramot.

Kapcsolódó

Kereslet volna rá

Viszonylag könnyen lehetne eladni devizaalapú magyar állampapírokat is, legalábbis a piaci kereslettel nem lenne baj − véli Kuti . A befektetőket legfeljebb az rémisztheti el, hogy a piaci forrásbevonás az EU−IMF-hitelmegállapodás kiváltására szolgálna. Párhetes ijedelem után viszont valószínűleg megnyugodnának a kedélyek, hiszen befektetői szempontból önmagában jó hír, ha Magyarország képes magát a piacról finanszírozni.

A hitelmegállapodás helyett hosszabb távon egyre inkább arra figyelhetnek a befektetők, hogy a jövő évi államháztartás főszámai hogyan alakulnak. Az EU−IMF- megállapodást ugyanis azért látnák szívesen, mert garanciaként tekintenek arra az államháztartási kontroll szempontjából. Megállapodás nélkül viszont nőhet a veszélye annak, hogy a kormány elengedi a jövő évi hiányt. Ha a magyar gazdaságpolitika megfelelő garanciákat tudna biztosítani arra, hogy tartja a hiánycélt és a költségvetési fegyelmet, akkor a piacon az sem verne nagy hullámokat, ha elmaradna az EU−IMF- megállapodás − mondta az Equilor szakértője.

Felemás hatásokkal számolhatunk

Egyetért ezzel Árokszállási Zoltán, az Erste szakértője is, aki szerint ilyen hírek folyamatosan tarthatják lázban a piacokat. Magyarország helyzete különleges a régióban, mivel a hiteltárgyalások miatt más kontextusba kerülne egy devizakötvény-kibocsátás, mint a kedvező helyzetet kihasználó Lengyelországban, ahol a javuló hozamkörnyezetnek köszönhetően valóban előre tudják hozni a jövő évi finanszírozást.

Magyarországon viszont nem lehet úgy megítélni a helyzetet, mint ha nem lennének EU−IMF-tárgyalások. A szakértő szerint ugyanis nagy kérdés, hogy a tárgyalások ma mennyire támasztják a hazai eszközárakat. Valószínűleg a piacon vegyes érzéseket váltana ki egy magyar devizakötvény-kibocsátás, a tárgyalások kiárazódása nyomás alá helyezné a forintot, ugyanakkor egy sikeres dollárkibocsátással javulna a kormányzat likviditási helyzete, ami rövid távon a piacoknak is jó hír − véli Árokszállási. Hosszú távon azonban egyfelől továbbra is gyengék a magyar fundamentumok, jövőre például legfeljebb 1 százalékos növekedés várható, másfelől egyelőre a költségvetési hiány növekedésével lehet számolni. Ez az adósságpálya fenntarthatósága szempontjából nem kedvező. Erre a piacok ma már jobban figyelnek, mint a válság előtt. Pár negyedévre segítené a finanszírozást az a néhány milliárd dollár, ami meglepetésszerűen bevonható volna, ám hitelességi szempontból a lépés megkérdőjelezhető, a későbbi piaci finanszírozási lehetőségeket nehezítve.