BUX
38616

Súlyos tények a benzinárról és a BKV-jegyárakról

Az elmúlt másfél évtizedben kétszer gyorsabb tempóban emelkedett a magyarországi vonaljegyek ára, mint a benziné. A havi nettó átlagkeresetből több benzint és kevesebb jegyet tudunk vásárolni, mint tizenöt éve, miközben a közösségi közlekedés nem lett vonzóbb alternatíva.

NAPI, 2011. január 20. csütörtök, 17:15

Az elmúlt tizenöt évben a benzin ára átlagosan 2,8-szeresére, a vonaljegyé 5,4-szeresére emelkedett. Előbbi 120-ról 337, utóbbi 45-ről 243 forintra nőtt. Az üzemanyag ezzel együtt relatíve olcsóbb, a jegy drágább lett. Tavaly ugyanis a havi nettó átlagkeresetből 394 liter benzinre futotta, mintegy 140 literrel többre, mint tizenöt évvel korábban, míg vonaljegyből 134-gyel kevesebbre, 544 darabra - derül ki a KSH összeállításából.A KSH adatbázisában fellelhető legfrissebb adatok szerint a novemberi átlagkeresetek annyival voltak magasabbak, hogy abból közel 406 liter benzin és 566 vonaljegy - Budapesten 431 - jött ki. Az üzemanyag folytatódó drágulásával januárban minden bizonnyal romlott ez az arány, amit az szja-változások februártól érvényesülő hatásai csak bizonyos rétegeknél kompenzálnak majd. Az árolló nyílása mellett a gyorsaság is az autózás mellett szól. A KSH adatai szerint a Budapesten kocsival átlagosan 29 kilométer/órás tempóval lehet haladni. Ez ugyan nem sok a többi település 45-ös átlagához képest, mégis bőven felülmúlja a felszíni tömegközlekedés - várakozási idővel együtt mért - 18 km/h-s értékét, sőt, valamivel a metróét is. Érdekes, hogy a kerékpározás 15 km/h-s átlagsebessége alig marad el a felszíni tömegközlekedésétől.

Persze ezek átlagértékek, egy-egy bedugult útvonalon sokszor a villamosok, a buszsávon haladó buszok és trolik, és főként a metrók lehetnek a nyerők az autókkal szemben. Mindeközben világos, hogy a torlódásokban szerepe van annak, hogy a budapestiek az országos átlaghoz képest nagyobb arányban használják egyedül a személygépkocsit.Autózni ugyanakkor drágább, mint tömegközlekedni. Az országos átlag alapján a közösségi közlekedési eszközökkel utazva egy utaskilométer 13 forintba kerül, míg autóval ugyanez 18 forintot emészt fel. (Előbbibe nincsenek beleszámolva a közlekedési társaságoknak nyújtott állami támogatások, míg utóbbiban csak az üzemanyagköltség és a parkolási és autópálya-díj szerepel, az autó beszerzéséhez, fenntartásához, szervizeléséhez, biztosításához kapcsolódó tételek nem, ahogyan az értékvesztéssel sem kalkulálnak.) Budapesten mindkét átlag meghaladja az országos értéket, a BKV szolgáltatása utaskilométerenként 22 forintba kerül, míg az autózás 32 forintot emészt fel.A költségek láttán nem meglepő, hogy a tömegközlekedést elsősorban a kedvezőtlenebb anyagi helyzetben levők használják. Az átlagosnál rosszabb anyagi helyzetűek közlekedési költségeik 40, az átlagos anyagi helyzetűek 28, a jó körülmények között élők pedig 19 százalékát költik közösségiközlekedésre.
A budapestiek ráadásul - a jegyárak és fizetések alapján - jóval drágábban tömegközlekednek, mint a pozsonyi, a prágai vagy a bécsi polgárok. A bruttó havi keresethez mérve a vonaljegy árának aránya a magyar fővárosban 0,3 százalékot tesz ki, ami közel háromszorosa a prágai és a bécsi értéknek, de a pozsonyit is háromnegyedével múlja felül.A fővárosban ráadásul a tömegközlekedés használatának a jelenleginél szélesebb körben történő igénybevételének számos akadálya van - állapítja meg a KSH. A budapesti közösségi közlekedés egyrészt drága, másrészt a szolgáltatás színvonala több szempontból rendkívül alacsony. Nem teszi vonzóvá a közösségi közlekedést a jórészt elavult, légkondicionáló berendezések nélküli járműpark, valamint az sem, hogy Budapesten nagyon kevés a buszsáv, amelyek lehetővé tennék a gyorsabb haladást, így sokszor a buszok is csak araszolnak a zsúfolt utakon.Mindeközben az autósok sincsenek könnyű helyzetben, hiszen az üzemanyagár emelkedése mellett a törekvések sokkal inkább a személygépkocsi-közlekedés megnehezítését (egyre kiterjedtebb és drágább parkolózónák létrehozásától a dugódíj esetleges bevezetéséig), mintsem a közösségi közlekedés vonzóvá tételét (P+R-parkolók létesítése, busz- és kerékpársávok kialakítása) szolgálják.