Amit azonban Zongor szerint meg kell oldani, az a folyószámla-hitelezés ügye, a stabilizációs törvény módosításával lehetővé kell tenni, hogy a likvid hitelek lejáratát ne naptári évhez kössék. Szükséges ugyanakkor a részleges konszolidáció, figyelembe véve az egyes önkormányzatok teherbíró képességét. A jelenlegi helyzetben nem járható út, hogy egyedi kormányengedéllyel történjen az éven túli hitelezés, mivel erre valóban nincs már elég idő − tette hozzá Zongor. A fennmaradó hiteleknél a TÖOSZ azt javasolja, hogy előre ütemezetten, évente 10 százalékos mértékben, azaz 10 év alatt számolják fel a hitelállományt. A szervezet szerint megfontolandó egy visszatérítendő alap létrehozása is, ugyanakkor az igénybe vevő önkormányzatoknak elő kell írni reorganizációs tervek készítését is.

A főtitkár szerint hónapok óta érdemi előrelépés nélkül maradtak a TÖOSZ arra vonatkozó törekvései, hogy a kormány foglalkozzon az önkormányzati adósságrendezés kérdésével. Szerdán is csak annyi hangzott el Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetsége (MJVSZ) elnöke részéről, hogy az 1200 milliárd forint önkormányzati adósságállomány konszolidálása "egyre sürgetőbb" (Napi Gazdaság, 2012. október 25.). A bankok már nem adnak további − éven túli − hiteleket a helyhatóságoknak, mert a rendszer és azzal együtt a költségvetések bevételi oldala is átalakult: több feladat és azok finanszírozása is az államhoz került. A tervezett konszolidáció csak a hosszabb távú, egy éven túli adósságállományt érintené. Zongor egyetért azzal, hogy az idő sürget, véleménye szerint egy novemberi parlamenti döntés még megmentheti a rendszert. Szakértők azonban úgy látják, teljes konszolidációra nem kerülhet sor, a városok hiteleinek legalább felét továbbra is önerőből kell majd fizetnie a legtöbb településnek.