Százmilliárd visszajár az egészségügyi dolgozóknak?

Ha valamennyi egészségügyi dolgozó perre menne elmaradt ügyeleti díja miatt, az végül akár százmilliárd forintjába is kerülhet az államnak. Ugyanakkor a bíróságig kevés ügy jut el, a most futó eljárásokban csupán összesen alig százmillió forintot követelnek a munkáltatóktól.
NAPI Online, 2007. szeptember 21. péntek, 08:00

A NAPI Gazdaság cikke.

Jóllehet az egészségügyi dolgozók elmaradt ügyeleti díjainak kifizetésére irányuló, eddig véget ért bírósági eljárásoknál valamennyi felperes sikerrel járt, ám az érintettek többsége mégsem él a jogorvoslat e lehetőségével. A gyógyítók az európai irányelvek betartása kapcsán indítottak pereket, amelyekben 2004. május 1-jéig, az uniós csatlakozás időpontjáig visszamenőlegesen kérik az ügyeletért kifizetett és az európai előírások szerint járó díjak különbözetét. A magyarországi szabályozás idén július előtt ugyanis nem vette figyelembe azt a direktívát, amely szerint az ügyelet teljes időtartama munkaidőnek számít és ennek alapján kell díjazni. A nyári törvénymódosítással viszont Magyarország teljesítette uniós kötelezettségét, az új szabályozás az ügyeleti idő teljes időtartamát munkaidőként definiálja. Ezzel elvileg minden rendben van - mondta lapunknak a Magyar Orvosi Kamara (MOK) titkára. Gyenes Géza szerint azonban a napi gyakorlatban még várni kell a helyzet rendezésére, ugyanis a még most is érvényes munkáltatói szerződéseket jellemzően a régi szabályok alapján fogalmazták és sok helyen nem kötöttek új megállapodásokat. A kamarához érkezett visszajelzések alapján általános, hogy miközben a kötelezően elrendelhető túlmunkánál betartják a szabályokat, az ügyelet díjazása igencsak vitatott. Az orvosok sérelmezik, hogy a normál órabérüknek mindössze 70-90 százalékát kapják ügyeleti díjként (bár elvileg ettől felfelé el lehetne térni). Ez korábban 110-120 százalék volt, igaz, nem az ügyelet teljes időtartamára vonatkozóan.

Gyenes több tucat perről tud, amelyekben az egészségügyi dolgozók az elmaradt ügyeleti díjak kifizetését követelik; a bírósági eljárások tárgya összesen csaknem százmillió forint lehet. Az eddigi nyertes pereknél dolgozónként átlagosan több mint egymillió forintot ítélt meg a bíróság. A MOK legutóbb 2005-ben készített felmérést az elmaradt ügyeleti díjakról, több mint 40 milliárd forintra becsülték az akkori követelést. Becslések szerint ha valamennyi érintett bírósághoz fordulna és nyerne, csaknem 100 milliárd forint járna az ágazatban dolgozóknak. Az orvosok több mint 90 százaléka azonban nem akarja perre vinni követelését. A passzivitás hátterében főként az egzisztenciaféltés áll, mivel a doktorok nem az államot, hanem a munkáltatójukat kénytelenek perelni - mondta Gyenes.
Bár a perek nyomán az intézményeknek kell fizetniük, valószínű, hogy egy idő és érték után a költség a költségvetésben jelenik meg. A Pénzügyminisztériumnak ügyeletügyben eddig csupán néhány perről van tudomása, a központi büdzsében külön kiadási tételként nem nevesítették az egészségügyi dolgozóknak járó pénzeket - tudtuk meg a szaktárcától. A PM megítélése szerint az elmaradt járandóság esetleges kifizetése nem fenyegeti a büdzsé kiadási oldalát. Papp László, az ügyeleti szabályozás intézményi koordinációjáért felelős miniszteri biztos szerint az új előírásoknak megfelelő munkarendet a legtöbb intézményben sikerült gond nélkül bevezetni. Valamennyi kórházba elküldték azt a kérdőívet, amely a kezdeti tapasztalatok összegzését célozza. Ezek feldolgozása után mód lesz arra is, hogy szükség esetén finomítsák a törvény végrehajtási rendeletét. A fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház főigazgatójaként dolgozó miniszteri biztos szerint az új munkarend méltányosnak nevezhető, mivel az intézményi és a dolgozói érdekeket egyaránt figyelembe veszi.
Az ügyelet díjak kérdése nem csak magyar probléma. A legtöbbet az Európai Bíróság 2003. szeptember 9-én hozott ítéletére hivatkoznak, amelyben egy német orvosnak az ügyeleti idő teljes időtartamának munkabérként való kifizetését rendelte el a bíróság. A németországi szabályozás - a magyarhoz hasonlóan - az ügyelet egy részét nem tekintette munkaidőnek.

A törvénymódosítás szerint az ügyelet teljes ideje munkaidőnek minősül és az egészségügyben dolgozók a heti 48 órán túl csak önként vállalhatnak túlmunkát. Lehetővé tette ugyanakkor, hogy az ügyeleti, illetve a készenléti díjat a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása határozza meg. Az új szabály alapján heti 60 óránál többet - 40 óra normál munkaidő, 8 óra kötelezően elrendelhető többletmunka, 12 óra önkéntes munka - senki sem dolgozhat.

HOZZÁSZÓLÁSOK