BUX
38657

Százmilliárdos kiigazítás jön az idén

Csalóka a magyar gazdaság növekedése, azt a költségvetési lazítás és az uniós pénzek húzzák idén. A nagy koppanás 2016-ban jön a Költségvetési Felelősségi Intézet szerint. Idén az egyszeri hatások nélkül alig 0,4 százalék lenne a növekedés. Az igazán rossz hír az, hogy a költségvetésben hamarosan százmilliárdos kiigazításra lesz szükség.

Papp Zsolt, 2014. június 11. szerda, 10:53

A tanulmány a Haza és Haladás alapítvány felkérésére készült, a költségvetés technikai kivetítése. Az nem számol a költségvetési politika rövid távú változásaival, így például a reklámadóval sem - mondta Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFI) tanulmányát bemutatva. Szavai szerint a magyar makrokép ellentmondásos, mivel rövidtávú és egyszeri jelenségek számos területen - a növekedési és az inflációs folyamatokban egyaránt - felülírják a kövéptávú trendeket.

Erre az évre a KFI 2,7 százalékos GDP-növekedést vár, ami jövőre 1,1 százalékra fékeződik. Az elemzés szerint a költségvetési lazítás, a többlet költségvetési kereslet az idei növekedésből mintegy 1,7 százalékot magyaráz. A költségvetési lazítás azonban 2015-ben megszűnik, 2016-ban pedig enyhén fékezi a növekedést. A keresleti hatás becslését a költségvetés elsődleges - kamatkiadások nélkül számít - egyenlegének változásából becsülte meg a KFI.

Szintén jelentősen befolyásolja a gazdasági növekedés mértékét az, hogy az uniós pénzek lehívásának mélypontja 2016 -lesz. Tavaly a növekedéshez csaknem egy százalékpontot tett hozzá az EU-pénzek lehívása, azt idén ez 0,8 százalékra, 2015-ben 0,4 százalékra csökken. Mivel 2016-ban kifut a jelenlegi hétéves költségvetés, de még nem indul be az új programok támogatásának lehívása, így az uniós pénzek ideiglenes leállása miatt akár 0,8 százalékkal csökkenhet a potenciális növekedés.

Forrás: KFI

Így nem meglepő módon 2016-ban a KFI csupán 0,8 százalékos GDP-növekedést vár, miközben az NGM 2,1 százalékos növekedéssel alakul. A tárca is számol a konvergenciaprogramban az uniós pénzek kifizetésnek jelentős lassulásával, sőt a beruházások csökkenésével - ennek ellenére is jelentős gazdasági növekedéssel számolnak 2016-ra.

Gyorsan nő az infláció

Az inflációs folyamatok is ellentmondásosak, hisz idén alig 0,4 százalék lesz a fogyasztói árak drágulása a KFI szerint, ám gyors növekedés után 2015 végére eléri a három százalékot. Ebben nagy az egyetértés, így számol az MNB és gyakorlatilag a kormány is - mondta Romhányi. Az idei alacsony áremelkedési ütem fő oka a rezsicsökkentés és az alacsony importált infláció.

Komoly kiigazítások kellenek

A KFI számításai szerint a jelenlegi költségvetési folyamatokat látva idén az államháztartás hiánya - beavatkozás nélkül - elérné a GDP 3,2 százalékát, a tervezett 2,7 százalékkal szemben, vagyis mintegy száz milliárd forintos kiigazításra lesz szükség az év végéig. Hasonló kiigazításra lehet szükség 2015-ben is és újabb problémák kerülnek elő 2016-ban.

Az államadósság nem csökkent, hanem emelkedik: az államadósság mértéke a tavalyi 79,2 GDP arányos mértéből idén decemberre 81 százalékára nőhet és a következő években sem várható csökkenés, sőt inkább lassú növekedés a technikai kivetítés szerint. Ha viszont ez bekövetkezik, akkor már akkár jövőre visszakerülhet Magyarország az unió túlzottdeficit-eljárása alá.

Az idei kockázatok között említi az anyag mobilfrekvenciák idénre tervezett értékesítését: a költségvetés 120 milliárdos bevétellel számol, ám a szakértői becslések szerint lényegesen kisebb lehet ennél a bevétel. További kockázatot jelent az alacsony infláció miatt elmaradó fogyasztási adóbevételek (mintegy 200 milliárdos a mínusz), ugyanakkor a családi és nyugdíjkiadásoknál mintegy 90 milliárd forintos spórolás látható az előzetes tervekhez képest.

Forrás: KFI