Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Jelentős gazdasági előnyök származhatnának a parlagfű érzékelhető visszaszorításából, azonban még a kormány tárcaközi bizottsága is elismeri, hogy kevés a rendelkezésre álló pénz. A bizonytalan jogi környezetben működő testület által meghatározott feladatokra elkülönített keret "elenyésző mértékű" a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa szerint, aki a Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület kérésére vizsgálta a helyzetet. Idén áprilistól pedig az allergiagyógyszerek egészségügyi támogatása 50-ről 25 százalékra csökkent (korábban még nagyobb arányú támogatás is érvényben volt.)

Példátlan szennyezettség, hiányos tájékoztatás

Ilyen mértékű biológiai légszennyezettség az európai kontinens más részein nem tapasztalható; osztrák és cseh szakértők a magyarországi parlagfűmezőket teszik felelőssé Bécs és Brno augusztus végi parlagfűpollen-terhelésének jelentős részéért is - szögezi le Fülöp Sándor, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa állásfoglalásában.

A gyom az FVM 2008-as becslése szerint 32 milliárd forintos veszteséget okoz az agráriumnak a kieső termésmennyiség és a gyomosodás révén. Ezen kívül az allergiás betegségek további 30-40 milliárd forintos kárt okoznak az Akadémia és a kormány számára készült kutatás alapján.

Ráadásul, az anyagi források mellett ombudsman szerint a tájékoztatásban is komoly hiányosságok észlelhetők. Az éves beszámolók bevezetői 2004 óta gyanúsan állandó számokat használnak, eszerint 2,5 millió ember szenved allergiás megbetegedésben, ötmillió hektáron fordul elő a parlagfű és 700 ezer hektáron okoz erős fertőzést. Szakértői becslések szerint ugyanakkor évente 10-15 százalékkal nő az allergiás betegek száma.

Egy másik ilyen "tájékoztatási hiányosság", hogy az egészségügyi miniszter közlése szerint 2004-2007 között az időjárási viszonyoktól függetlenül évről-évre csökkent hazánkban a parlagfű-pollen koncentrációja, 2008-ban azonban a szokatlan időjárási viszonyok miatt ez a tendencia megállt. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet 2008. évi jelentése azonban inkább arra utal, hogy éppen a korábbi csökkenés volt az időjárásnak köszönhető - állapítja meg az ombudsman.

Irtani kell

A termőföldről szóló törvény mellett az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény is előírja a parlagfű elleni védekezési kötelezettséget a földhasználóknak. A költségvetésben 2004 óta külön sor van a parlagfű elleni küzdelemre.

A tárcaközi bizottság a közelmúltban tette közzé a 2008-as program pénzügyi megvalósulásának kimutatását, ami szerint összesen 860,8 millió forint előirányzat szerepelt tervként, ám a védekezés megtérítésére további, összesen 89 millió forintot fizetett ki az állam, egyéb - elsősorban vállalati - forrásokból pedig mintegy 8,8 milliárd forintot - így összességében közel 9,8 milliárd forintot használtak föl parlagfű elleni védekezésre. A bevont források között a legnagyobb szereplők közé tartozik a MÁV Zrt., amelyik az adatok szerint több mint 1,5 milliárd forintot költött ilyen célokra, de a Magyar Közút Kht. ennél is többet, 3,8 milliárd forintot, az autópálya mérnökségek pedig közel 1,4 milliárd forintot szántak a parlagfűmentesítésre.

A decentralizált keretből összességében 1,332 milliárd forint jutott közhasznú munkavégzésre. Összesen 2012 munkaadó 7113 munkást foglalkoztatott parlagfűmentesítési céllal. A közmunka-programok során a pályázóknak lehetőségük volt a megítélt támogatás 10 százalékáig gépek beszerzésére is.

A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) minden évben elkészíti az előző év parlagfű veszélyeztetettségi térképét, és ezt június 15-ig átadja a körzeti földhivataloknak. Az egész távérzékeléses programot azonban a szükségesnél alacsonyabb (40 millió forint küszöb alatti) költség mellett kellett végrehajtani - szögezi le a bizottság, amelynek mennyiségi és hatékonysági jelentősége van.

Félmilliárd forint bírság

Az eljárással érintett terület nagysága csaknem kétszeresére növekedett tavaly az előző évi intézkedésekhez képest. Az ország egészét tekintve 2008-ban jelentősen nőtt a parlagfű pollenterhelés az előző két évhez képest. A parlagfű-fertőzés miatt kiszabott bírságok több mint 423 millió forintot tettek ki, a kiszabható bírság maximuma pedig 5 millió forintra emelkedett.

Kommunikációs programokra 45 millió forint jutott; az alkalmazott eszközök között tévé- és rádióreklámok, valamint óriásplakátok is szerepeltek. A program keretében reklámajándékok is készültek, például 3000 darab feliratos műanyag frizbi, ugyanennyi feliratos automata esernyő, 2000 darab feliratos többfunkciós mérőszalag, illetve 3000 darab horgászsapka.

A kommunikációs kampányról hatásvizsgálatot is rendelt a tárcaközi bizottság, melyet a GfK Hungária Piackutató Intézet végzett el. Eszerint "az idei kampány ismertsége a lakosság körében 84 százalékos, ami igen magasnak mondható, az elmúlt évekhez képest pedig az emberek közel harmada gyakrabban irtott gyomot".

Gyökeres változás kell

A biztos álláspontja szerint a parlagfű elleni küzdelemben gyökeres változásra, átfogó stratégia kialakítására van szükség, amely a megelőzést helyezi előtérbe. Az ombudsman javasolja kormánybiztos kinevezését, a tárcaközi bizottság jogi státuszának rendezését, valamint, hogy a parlagfű elleni küzdelemről készüljön önálló, egységes, átfogó törvény. Az országgyűlési biztos szerint a parlagfű elleni küzdelemet kiemelt állami feladattá kellen nyilvánítania a kormánynak.