BUX
39359

Személyiségi jogi perekre készül az adatvédelmi biztos

Jóri András szerint az adatvédelmi biztos olyan jogvédő intézmény élén áll, amelynek a szakmai konfliktusokat szükségszerűen vállalnia kell. Az adatvédelmi ombudsmannal készített interjúban, Jóri András beszél arról is, hogy az nemzeti konzultáció kapcsán személyiségi jogi perekre készül - idézi a nol.hu-t az MTI.

NAPI, 2011. augusztus 21. vasárnap, 12:48

A biztos az interjúban úgy fogalmazott: nemzetközi szinten is azt tapasztalja, hogy amikor valaki ezt a feladatot jól végzi, gyakran ütközik a kormányzattal. Szerinte közte és a kabinet között az jogi természetű konfliktus, hogy a kormány milyen feltételekkel folytathat nemzeti konzultációt. Ez a konzultáció tulajdonképpen egy sajátos közvélemény-kutatás, s így a nyert adatokat nem kapcsolhatják össze a válaszolókkal - hangsúlyozza a biztos a napilapnak adott interjúban.

A jogi kérdésekben, egy jól szabályozott mechanizmus keretében, a végső szót a bíróság mondhatja ki - teszi hozzá, azzal, hogy a nemzeti konzultáció kapcsán majd kiderül, hogy helyesen döntött-e, amikor határozatban rendelte el a személyes adatokat tartalmazó adatbázis megsemmisítését.

Úgy véli, azt viszont már másként kell megítélni, ha a szakmai viták politikai kommunikációs térbe kerülnek. Mint mondja, ezekkel neki nincs dolga, mert nem tartja magát politikai szereplőnek. Ha a munkáját érő megjegyzések túllépnek bizonyos határokat, megteszi a szükséges lépéseket, de kizárólag a jog biztosította keretek között - szögezi le.

Arra a felvetésre, miszerint már jelezte, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő, illetve a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala ellen személyiségi jogi pert kezdeményez, Jóri András úgy reagál: az ügyvédei dolgoznak a keresetlevél összeállításán, per még nincs.

Az adatvédelmi biztos azt mondja, jól tette, hogy nem siette el a pert. "Eddig ugyanis csak azzal sértették meg a személyiségi jogaimat, hogy a nemzeti konzultáció kapcsán kétségbe vonták a szavahihetőségemet - azt mondták, valótlanul állítom, hogy erről a hivatalommal nem egyeztettek -, pár napja viszont a központi hivatal közleményében azt üzente nekem: célom az állami nyilvántartások jogszerű kezelésével összefüggő közbizalom megingatása. Azt hiszem, ezzel megint túllépték a határokat" - fogalmaz.

Szerinte azzal nincs gond, ha valaki nem ért egyet az álláspontjával, s nyugodtan minősítheti "dilettánsnak" is, mert ez nem több véleménynyilvánításnál. "Ha azonban az hangzik el, hogy az én célom egy másik állami intézménybe vetett közbizalom megrengetése, akkor nekem is lépnem kell, és majd a bíróság eldönti, hogy kinek van igaza" - emeli ki.

Arra a felvetésre, miszerint az új alaptörvény előkészítése során is sejteni lehetett, hogy az adatvédelmi ombudsmanra nem lesz szükség, hiszen a dokumentumban nem adatvédelmi biztos, hanem "sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság" szerepel, úgy válaszol: ezzel önmagában nem lenne baj, mert az EU adatvédelmi irányelvében és alapjogi chartájában szó szerint az olvasható, hogy az adatvédelemért minden országban független hatóság felel. Ez Magyarországon 2004., tehát a csatlakozás óta az adatvédelmi biztos.

Azzal kapcsolatban, hogy hivatali ideje alatt a nemzeti konzultáció ügye nem fejeződik be, hiszen határozatát bíróság előtt támadták meg, azt mondja: majd az új adatvédelmi hatóság lesz az alperes, ezzel a helyzet érdekes lesz, mivel a kormányfő által jelölt, a köztársasági elnök által kinevezett hatóságvezetőnek azt a határozatot kellene megvédenie, "amelyet az őt jelölő személy munkatársainak jogsértő tevékenysége miatt hoztam". "Annyiban persze nem változik semmi, hogy az ügyben a bíróságnak kell döntenie" - mondja Jóri András.