BUX
37575

Szemfényvesztés a hatósági energiaár

Kevés esély van az energiaárak mérséklése az importforrások dominanciája, a rossz hitelfeltételek, és a magas rendszerhasználati költségek miatt.

Major András, 2010. december 1. szerda, 14:35

Szemfényvesztés az energiaárak mesterségesen alacsonyan tartásával kezelni a problémát - fogalmazott Hegedűs Miklós a Napi Gazdaság energiakonferenciáján. A GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. ügyvezető igazgatója szerint erősen kérdéses, hogy lehet-e olcsóbb itthon az energia, amikor az ellátásban az importforrások dominálnak, a hitelfeltételek rosszabbak, a rendszerhasználati költségek pedig relatív magasak.Egyedül a munkabérek oldaláról lehet előnyről beszélni, ez azonban a végső árban igen szerény tételt képvisel - tette hozzá. Némi mozgástere van az államnak a forint árfolyamának alakítása tekintetében is, ehhez azonban nem szerencsés hagyni a forintot gyengülni - mondta.Füstbe menő tervek?Azt is tudomásul kell venni a kutató szerint, hogy a megújuló források részarányára vonatkozó 14,6 százalékos vállalás nagyon komoly, többlet ráfordításokat feltételező teher a magyar gazdaság számára. Hegedűs úgy véli, az energiagazdasággal kapcsolatos foglalkoztatottságnövelési tervek nem veszik figyelembe, hogy az energiaszektorban egy munkahely megteremtésének forrásoldali, beruházási költsége öt-hatszorosa a nemzetgazdasági átlagnak. Azt is nehéz megérteni a szakember szerint, hogy hogyan lehetséges a biomassza felhasználását radikálisan növelni, miközben a magyra mezőgazdaság nemhogy komparatív előnnyel nem rendelkezik, de versenyképessége még romlott is az elmúlt évtizedben.A kutató szerint - ahogyan azt az a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) prognózisa is mutatja, egyértelmű, hogy a megújuló források és a nukleáris energia szerepe növekedni fog, de globálisan összességében 3-4 százalékpontnál nagyobb bővülés nem valószínűsíthető még ilyen távlatban sem; a zöm akkor is a fosszilis energiahordozókra hárul majd.Közgazdaságilag nem elfogadható, hogy a magyar energiafüggőség csökkentése elsődleges szempont - fogalmazott Hegedűs Miklós, aki a japán gazdaság és fejlett feldolgozóipar példáját idézte ennek igazolására. A nemzetközi energiapolitika "szentháromsága" - vagyis az ellátásbiztonság, fenntarthatóság, versenyképesség céljainak fontossági sorrendje is átalakult az elmúlt években. Míg az orosz-ukrán gázvita következtében az ellátásbiztonság volt az elsőszámú, addig az utóbbi időben a versenyképesség vált a legfontosabb szempont - mondta Hegedűs.Annyira nem vagyunk kiszolgáltatvaSzáz százalékos energiabiztonság egyébként nincs, nagyon nehéz értelmes határt húzni ebben a kérdésben, hiszen a biztonság fokozása komoly többletköltségekkel is jár, a politikának pedig visszafogottabban kellene kezelnie ezt a kérdést - vélte. Túlzóak a magyar energiaellátás kiszolgáltatottságáról szóló hangok - állította a szakember. A földgázra kitérve Hegedűs Miklós úgy vélte, a magyar gazdaság fejlődését jelentős mértékben segítette ez az energiahordozó, miután a 60-as évek végén világossá vált, hogy hazai forrásokra nem támaszkodhatunk. Emellett még mindig a legkönnyebben szabályozható, olcsó és hatékony - fűzte hozzá.Vannak ugyan teendőink az energiahatékonyság terén Magyarországon, azonban nem igaz, hogy a magyar gazdaság energiafelhasználása többször pazarlóbb, mint az Európai Unió átlaga - mondta Hegedűs Miklós, GKI Energiakutató ügyvezető igazgatója az Energiapolitikánk főbb alapelvei című előadásában. A rendszerváltás óta egyébként jelentősen javult a fajlagos magyar energiafelhasználás - tette hozzá.Az energetikai fejlesztések és előrelépés tekintetében elsősorban a szélesebb gazdasági körülmények a meghatározóak a szakember megítélése szerint: ha az évi 4-5 százalékos GDP-növekedés megvalósul, az a hatékonyságjavítás legjelentősebb tényezője lehet. Az állam ugyan rásegíthet erre, de az energiapolitikai célkitűzések önmagukban jóval kisebb szerepet játszanak ennél.Nem kell túl komolyan venni az energiapolitikátJó, ha egy ország rendelkezik energiapolitikával, de ne vegyük túl komolyan: zömében ugyanis a külső körülmények döntik el a meghatározó trendet, és sokáig a költségvetés sem vállalhat extra terheket az energiaárak alacsonyan tartásában - fogalmazott. A szakember nem számít alapvető átrendeződésre az energiagazdaságban, ám szerinte kellő nemzetközi együttműködéssel lehet kezelni a helyzetet.Európa a szén- és acélközösségi indulástól napjainkra eljutott odáig, hogy szinte minden tagállam saját politikát folytat, miközben persze az egységesülésre irányuló szándékok is tapasztalhatóak - vélte. Az önálló stratégia akkor lehet eredményes, ha az a külső és belső feltételek rugalmas kezelésére irányul, azonban ennek a tágabb gazdaságpolitika keretén belül kell helyet találni - tette hozzá.