Szétírták a földtörvényt, sok benne az ellentmondás

A földtörvény módosítása koncepciójában és céljában is új, később más törvényekkel bármikor új szabályrendszerré formálható. Számos ponton nehezen értelmezhető és logikátlan rendelkezéseket tartalmaz, lényegében a jelenleg az ágazatban működő gazdasági szervezetek ellehetetlenítésére törekszik.
Kiss Melinda, 2013. május 30. csütörtök, 16:54

A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Miközben a parlamentben megkezdődött tegnap a földforgalmi törvény részletes vitája, több képviselő − köztük Ángyán József, Bencsik János és Gőgös Zoltán − is megkérdőjelezte, hogy egyáltalán folytatható-e részletes vita egy bizottsági módosító indítvánnyal teljesen átírt jogszabályról. A képviselőknek azért nem tetszik az átírt javaslat, mert elsősorban a tőkés társaságokat támogatja, azok lehetőségeit bővíti. A módosítások koncepcionálisan és céljában is új, később más törvényekkel újraírható szabályrendszert alkotnak, amely amellett hogy több ponton nehezen értelmezhető és logikátlan rendelkezéseket tartalmaz, lényegében a jelenleg az ágazatban működő gazdasági szervezetek ellehetetlenítését kódolja − mondta a Napi Gazdaságnak Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének főtitkára.

Ez utóbbi szerinte leginkább azon rendelkezéseknél érhető tetten, amelyek gátolják, hogy a jelenleg működő vállalkozások és szövetkezetek alkalmazkodjanak a földforgalmi törvény változásaihoz. Ezek között említette azt a paragrafust, amely szerint a kiválással, szétválással vagy egyéb cégjogi változással létrejövő új, a Ptk. szerint jogutód vállalkozásokat nem fogadja el kezdő vállalkozásként és a szervezeti változástól számított 5 évig mindkét cég számára kötelezővé teszi, hogy az anyacég által eredetileg művelt földterületet be kell számítani a földbérleti korlátba. Ez alkotmányosan is aggályos lehet − mivel a jogutód szervezeti változást követően már nem szerezhet tulajdont, így ha eredetileg volt is földtulajdona a cégnek, nem tudni, mi lesz a sorsa. A rendelkezéssel akár lehetetlenné is tehető, hogy egy eredetileg kétezer hektáron gazdálkodó jogutódja öt évig földet béreljen − mivel ez már az emelt, 1800 hektáros birtokmaximumba nem fér bele.

A jogszabály ellentmondásai azt jelentik, hogy van jog, de még sincs. Az már "apróság", hogy nem mondja meg, hány állat tartásával minősül valaki állattartónak − mondja Horváth Gábor.

Ha a jogszabály állította akadályok ellenére egy társaság megtalálná a további működés módját, a földbérleti szerződések hatósági engedélyezési folyamatába épített, szubjektív értékelésre lehetőséget adó gátak (a formai vagy tartalmi hibás engedélyezési kérelem vagy földbizottsági állásfoglalás kiadásának elmulasztása automatikus elutasítást hoz) alapján bármikor ellehetetleníthető egy-egy cég működése.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK