A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Ha a Napi Gazdaság információi szerint számolt koncessziós díjat kell fizetniük a dohányboltoknak az engedélyért, az erősen kérdésessé teszi a cigarettaforgalmazás nyereségességét a családi vállalkozások vagy egyéni vállalkozók számára. Információink szerint a díjat a koncessziógazda nonprofit működési költségeihez igazítják majd, ami körülbelül havonta és boltonként 40 ezer forint lenne.

Mindez évi 480 ezer forintot jelent, amire rárakódik még a rezsi- és bérköltség (ha nem önállóan szervezi az üzletet a tulajdonos), illetve a kezdeti tőkebefektetés megtérülése, ami a forgóeszközzel együtt egyszeri, körülbelül 8 millió forint körüli összeg. A piaci kalkulációk szerint az − áfával és jövedéki adóval együtt − 500 milliárd forintos dohánytermék-forgalomból visszaszámolva egy bolt átlagosan bruttó 3,8 millió forint nyereséghez jutna évente, amiből lényegében nem lehet belátható időn belül kitermelni a ráfordításokat.

A Napi Gazdaság számításai szerint azonban − ugyancsak a 500 milliárd forintos dohánytermék-forgalmat alapul véve − a bruttó elérhető nyereség 6-7 millió forint körül is alakulhat, ha a boltos nem egy, hanem több üzletet működtet, a cash flow-val képes bánni (rajta keresztül folyik át a jövedéki adó és az áfa is), illetve jól szervezi a dohánytermékekhez kapcsolódó cikkek értékesítését. Ezt azonban csak azon üzletek képesek elérni, amelyek valóban képesek befektetni a 8 millió forint kezdőtőkét.

Mivel a cigarettapiac ingatag, több, nyereséget termelő számadat nem ismert, így első körben kereskedelmi láncok vagy akár a gyártókhoz közvetetten kapcsolódó láncok képesek az engedélyért ringbe szállni, de csak olyan területeken, ahol biztosan lesz forgalom is. A kis falvakban marad a mozgó értékesítési forma, amire ugyancsak lehetősége van közvetetten a gyártónak. A cigarettakereskedelem patthelyzetbe került azzal, hogy a dohányboltok létesítése pusztán családi vagy mikrovállalkozói szinten nem éri meg. A nagy cégek beemelése ellentétes a jogszabály szellemiségével, a tőkeerős vállalkozások megjelenése pedig egyes gyártók disztribúciós rendszeréhez köthető.