BUX
38650

Szigorítanák a vasárnapi zárva tartást

A világörökségi területekre is kiterjeszti a vasárnapi munkavégzés tilalmát a kereskedelemben a kormány az Országgyűlés elé kedden beterjesztett törvényjavaslatban. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára (képünkön) szerint az érintettek többsége ellenzi a további szigorítást.

Inforádió, 2015. március 29. vasárnap, 15:56

Az új módosítás azt fogja jelenteni, amikor az Országgyűlés jóváhagyását követően a Magyar Közlönyben megjelenik, akkortól lép hatályba, hogy a világörökségi területen a további kivételek közé nem tartozó üzleteket leszámítva mindenkinek be kell zárni - mondta az InfoRádiónak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

Például találhatók ezen a területen nagyobb alapterületű szupermarketek, ők a jövőben nem nyitnak ki, de hogy ha benzinkút, gyógyszertár van, az természetesen kinyithat, hiszen ezek a kivételek megmaradtak továbbra is. És a 200 négyzetméternél kisebb üzlet a világörökségi területen természetesen nyitva maradhat a zárva tartási időszakban is, ha a tulajdonos vagy a segítő családtag áll a pult mögött. Tehát nem arról van szó, hogy a világörökségi területen egyáltalán semmi sem nyithat ki, hanem pusztán arról, hogy a kivételek köre szűkül, de akik még beleférnek a kivételekbe, azok ott is és máshol is nyitva lehetnek - tette hozzá.

A kereskedők megosztottak a szigorítás kérdésében. Vannak olyanok, akik támogatják általában a vasárnapi nyitva tartást, tehát nem helyeslik a kormány mostani döntését. Ezek között nemcsak nagy, hanem kisebb vállalkozások is vannak. És vannak olyan kisvállalkozások, akik helyeslik ezt a döntést, mert úgy vélik, hogy számukra a nagyobb áruházak versenyelőnye egy ilyen helyzetben csökken.

Vámos György szerint ezzel együtt a többség véleménye az, hogy az egész zárva tartási szabályozásnak lesznek káros gazdasági hatásai. Forgalomvesztés, elbocsátás, idegenforgalmi vonzerő csökkenése. "Ezekkel továbbra is számolunk, de azt is tudomásul kell venni, hogy vannak olyan vállalkozások, vagy alkalmazottak, akik ezzel egyetértenek".

Az NGM-ben még a törvény jóváhagyása előtt volt egy egyeztetés-sorozat, ott nagyon sok kérdés fölmerült. A későbbi módosításokról, ilyen a benzinkúton lévő Shop, vagy a világörökségi területeknek a kivonása a kivételek alól, már nem volt. "Ugyanakkor én azon az állásponton vagyok, hogy miután ezekről a döntésekről több hétig elhúzódott a parlamenti vita, ha valakinek szándékában állt, az ki tudta fejteni a véleményét, hiszen a döntéshozókhoz bármikor oda lehet fordulni akár egy levélben is. Az más kérdés, hogy mit vesznek figyelembe ebből" - fogalmazott a főtitkár.

Az Alkotmánybírósághoz fordul a Liga és a VOSZ

Az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordul a vasárnapi zárva tartás miatt a Liga Szakszervezetek és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), mert álláspontjuk szerint az erről szóló törvényhez nem készült előzetes hatásvizsgálat, és nem volt elegendő idő a felkészülésre; ezek pedig a jogalkotási törvénybe ütköznek - jelentette be Gaskó István, a Liga elnöke pénteken Budapesten sajtótájékoztatón.

Beadványuk összeállítása folyamatban van, az ombudsmannak is jóvá kell hagynia az érvelést; erről nemsokára egyeztetnek - írja az MTI. Hozzátette: azért is az Ab-hez fordulnak, mert álláspontjuk szerint a törvény különbséget tesz a vállalkozások között méret és tulajdonosi kör alapján.

Dávid Ferenc, a VOSZ főtitkára kiemelte: nemcsak a munkavállalók és vállalkozók "tömegei", hanem a vásárlók is rosszul járnak a zárva tartással, és már az első hétvége tapasztalatai megmutatták a szabályozás elhibázottságát. Dávid a jogalkotásról szóló törvényből idézve hangsúlyozta: a jogszabály előkészítője előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri szabályozása várható következményeit. Vizsgálni kell a tervezett jogszabály valamennyi, jelentősnek ítélt hatását, különösen társadalmi, gazdasági, költségvetési, környezeti, egészségi következményeit - emelte ki, hozzátéve, hogy a törvény alapján ez egyéni képviselői indítvány esetén is kötelező.

A VOSZ főtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet a jegyzőknek ad "bizonytalan jogosítványt", hogy eldöntsék, mely üzlet nyithat ki, és melyik nem, a turizmus szempontjából pedig hátrányos lehet, hogy a világörökségi területeken lévő üzleteket is be kell zárni.

Dávid Ferenc szerint az élelmiszer vásárlás "átprogramozható", vagyis a vásárlók hét közben, a hosszabb nyitvatartási időben is elmennek bevásárolni, de például a ruha, a bútor és a műszaki áruk megvásárlásánál nem segít a hétköznapi hosszabb nyitva tartás, "este 8-10 órakor senki nem megy be 300 ezer forintos színes televíziót vásárolni" - vélekedett. Emellett felhívta a figyelmet arra, hogy a délutáni megnyújtott műszakban a dolgozók elesnek a vasárnapi pótléktól.

A problémák között említette, hogy - akár vidéken, akár a fővárosban - számos olyan vállalkozás van, amely 10-12 kisebb, tehát 200 négyzetméter alatti üzletet üzemeltet, és most ezek jelentős részét be kell zárni, mert nem tudják megoldani, hogy minden egységben családtag álljon a pult mögött.

A VOSZ főtitkára szerint a zárva tartásról szóló törvénnyel "durva hatalmi beavatkozás" történt az állampolgárok magánéletébe, úgy, hogy nem tudni, milyen közérdek szolgálta ennek elfogadását.

A vasárnapi zárva tartás hatásvizsgálatáról Gaskó István, a Liga elnöke úgy fogalmazott: a kormány úgy kommunikál, hogy "ha azért akarjuk felelősségre vonni, hogy miért tette meg, ha volt, akkor inkább letagadja, ha pedig azért vonjuk kérdőre, hogy miért nem volt hatásvizsgálat, akkor meglobogtatja, hogy itt van".

Gaskó István kifejtette: a Liga úgy látja, szükség van a népszavazási kezdeményezés folytatására. (A Liga és a VOSZ január 25-én nyújtott be három népszavazási kérdést a vasárnapi zárva tartással kapcsolatban, amelyet a Nemzeti Választási Bizottság nem hitelesített, majd egy kérdést január végén ismét benyújtottak, ezt ugyancsak elutasította a választási bizottság.)

Az elnök emlékeztetett arra, hogy jelenleg a jogorvoslati fázisban a Kúriánál van a választási bizottság által elutasított kérdésük. A Kúriához február 26-án nyújt