Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az Európai Unió és Oroszország egymásra kölcsönösen gazdasági szankciókat, köztük kereskedelmi embargókat vezetett be. Az egész kiváltója az volt, hogy Moszkva elcsatolta Ukrajnától a Krím-félszigetet egy vitatottan szabályos népszavazás után. A felek többek között mezőgazdasági termények kivitelét és behozatalát is korlátozták egymás felé, mely magyarországi termelőket is hátrányosan érintett. Az unió ugyan bevezetett egy káralapot a gazdák veszteségeinek enyhítésre, de a magyar kormány ezzel nem érte be. Amellett, hogy az elmúlt években többször is szorgalmazták az embargók feloldását, miniszteri biztost neveztek ki a kárenyhítésre Budai Gyula - korábbi elszámoltatási biztos - személyében.

Budai kinevezését a poszton azóta többször is meghosszabbították (a miniszteri biztosokat fél évre bízzák meg), legutóbb október közepén jelent meg erről határozat a Magyar Közlönyben. Viszont alig két héttel korábban éppen a DK-s Vadai Ágnes tett fel kérdéseket arról Fazekas Sándor agrárminiszternek, hogy állítólag a termelőket nem lepte meg, hogy Oroszország 2018-ra kiterjesztette a beviteli tilalmakat. A tárcavezető a válaszát pedig úgy kezdte: "a 2014-ben bevezetett orosz embargó hatásai az elmúlt évek során fokozatosan gyengültek, s mára szinte semmilyen hatással nincsenek hazánk mezőgazdasági kivitelére."

Vadait ezért meglepte, hogy pontosan miért kellett akkor meghosszabbítani Budai Gyula kinevezését, ha a szankcióknak nincs hatása már és így okafogyottá vált a munkája. Szijjártó Péter viszont megvédte a döntést, és megpróbálta feloldani a paradox helyzetet. A miniszteri biztos feladata ugyanis nem az, hogy az orosz embargó megszüntetéséért lobbizzon, hanem, hogy: az érintett mezőgazdasági és agrárvállalkozások, továbbá élelmiszer-feldolgozók és vállalkozások számára segítséget nyújtson, új piacot keressen más országokban, a kintit pedig megőrizze. Valamint legyen jelen a magyar-orosz gazdasági vegyes bizottságban.

"Ennek a nyitásnak és új piacszerzésnek a szellemében jelentősen erősödtek termékeink a Nyugat-Balkánon és Törökországban, Japánban, Kínában, Tajvanon és Szingapúrban" - számolt be Szijjártó az új piacokról.

A miniszter levelében kitért arra, hogy a kormány Keleti Nyitás programjának lenne értelme, és ehhez külföldi statisztikát citál: "a jelenleg is hatályban lévő uniós szankciók és az arra válaszul bevezetett orosz embargó - az Osztrák Gazdaságkutató Intézet (WIFO) adatai szerint - mintegy 100 milliárd euró veszteséget okozhat az Európai Uniónak, és 2 milliónál is több munkahely kerülhet veszélybe."

A WIFO legfrissebb eredményei szerint - ahogy arról a Napi.hu is beszámolt - nem 100, hanem csak 30 milliárd eurónyi kára volt. A kereskedelmi mérlegek változásában ugyanis figyelemmel kell lenni az elmúlt évek alacsony olaj- és földgázárára.

Ezzel együtt - bár Magyarország sokszor felszólalt már a szankciók ellen - az uniós büntetéseket minden esetben megszavazta, "az Európai Unió egységét nem bontottuk meg" - írta a tárcavezető.