Szijjártó megoldott egy paradox helyzetet

Alig két hét telt aközött, hogy Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter azt mondta, alig érezhetők az Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankciók hatásai a magyar gazdaságban, illetve aközött, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter meghosszabbította volna az embargóügyi miniszteri biztos kinevezését a károk enyhítésére. Kimagyarázták a látszólagos ellentmondást.
Szabó Dániel, 2017. november 12. vasárnap, 07:41

Az Európai Unió és Oroszország egymásra kölcsönösen gazdasági szankciókat, köztük kereskedelmi embargókat vezetett be. Az egész kiváltója az volt, hogy Moszkva elcsatolta Ukrajnától a Krím-félszigetet egy vitatottan szabályos népszavazás után. A felek többek között mezőgazdasági termények kivitelét és behozatalát is korlátozták egymás felé, mely magyarországi termelőket is hátrányosan érintett. Az unió ugyan bevezetett egy káralapot a gazdák veszteségeinek enyhítésre, de a magyar kormány ezzel nem érte be. Amellett, hogy az elmúlt években többször is szorgalmazták az embargók feloldását, miniszteri biztost neveztek ki a kárenyhítésre Budai Gyula - korábbi elszámoltatási biztos - személyében.

Budai kinevezését a poszton azóta többször is meghosszabbították (a miniszteri biztosokat fél évre bízzák meg), legutóbb október közepén jelent meg erről határozat a Magyar Közlönyben. Viszont alig két héttel korábban éppen a DK-s Vadai Ágnes tett fel kérdéseket arról Fazekas Sándor agrárminiszternek, hogy állítólag a termelőket nem lepte meg, hogy Oroszország 2018-ra kiterjesztette a beviteli tilalmakat. A tárcavezető a válaszát pedig úgy kezdte: "a 2014-ben bevezetett orosz embargó hatásai az elmúlt évek során fokozatosan gyengültek, s mára szinte semmilyen hatással nincsenek hazánk mezőgazdasági kivitelére."

Vadait ezért meglepte, hogy pontosan miért kellett akkor meghosszabbítani Budai Gyula kinevezését, ha a szankcióknak nincs hatása már és így okafogyottá vált a munkája. Szijjártó Péter viszont megvédte a döntést, és megpróbálta feloldani a paradox helyzetet. A miniszteri biztos feladata ugyanis nem az, hogy az orosz embargó megszüntetéséért lobbizzon, hanem, hogy: az érintett mezőgazdasági és agrárvállalkozások, továbbá élelmiszer-feldolgozók és vállalkozások számára segítséget nyújtson, új piacot keressen más országokban, a kintit pedig megőrizze. Valamint legyen jelen a magyar-orosz gazdasági vegyes bizottságban.

"Ennek a nyitásnak és új piacszerzésnek a szellemében jelentősen erősödtek termékeink a Nyugat-Balkánon és Törökországban, Japánban, Kínában, Tajvanon és Szingapúrban" - számolt be Szijjártó az új piacokról.

A miniszter levelében kitért arra, hogy a kormány Keleti Nyitás programjának lenne értelme, és ehhez külföldi statisztikát citál: "a jelenleg is hatályban lévő uniós szankciók és az arra válaszul bevezetett orosz embargó - az Osztrák Gazdaságkutató Intézet (WIFO) adatai szerint - mintegy 100 milliárd euró veszteséget okozhat az Európai Uniónak, és 2 milliónál is több munkahely kerülhet veszélybe."

A WIFO legfrissebb eredményei szerint - ahogy arról a Napi.hu is beszámolt - nem 100, hanem csak 30 milliárd eurónyi kára volt. A kereskedelmi mérlegek változásában ugyanis figyelemmel kell lenni az elmúlt évek alacsony olaj- és földgázárára.

Ezzel együtt - bár Magyarország sokszor felszólalt már a szankciók ellen - az uniós büntetéseket minden esetben megszavazta, "az Európai Unió egységét nem bontottuk meg" - írta a tárcavezető.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

troll, 2017.11.12 11:05

a szankciók teljesen feleslegesek, káros az eu agrárszektorának és az oroszoknak egyaránt, ugyanakkor semmi politkai eredménye nincs, sem a kelet ukrajnai eseményekre, sem a krim stástuszára nincs semmi hatása.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html