Mára a magyar külpolitika fókuszában a klasszikus diplomáciai feladatok mellett a gazdasági érdekek fokozott képviseletének kell állnia - hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter-helyettes. Új külpiaci lehetőségeket kell szerezni, magyarul növelni kell az exportot, új munkahely-teremtő beruházásokat kell vonzani, magyarul minél több vállalatot kell meggyőzni arról, hogy a legjobb befektetési hely ma közel s távol Magyarország, harmadik pedig, hogy elő kell segíteni a magyar vállalatok külpiaci sikereit, magyarul el kell érni, hogy minél több külföldi tenderen a magyar induló sikerrel vehessen részt.

A keleti nyitás politikája nem azt jelenti, hogy Magyarország elhanyagolná nyugati kereskedelmi partnereit, csupán azt, hogy a nyugati irányú forgalom növelésénél is nagyobb mértékben akarja erősíteni keleti irányú kereskedelmét - mondta a politikus, aki szerint így a keleti nyitás az pontosan azzal a korábbi hibával kíván leszámolni, hogy a magyar külgazdasági gondolkodás az túlságosan egy lábon áll. Magyarul a keleti nyitással két lábra akarjuk állítani a magyar külgazdaságot és nem átállítani egy másik lábra.

Kiemelte a Nemzeti Befektetési Ügynökség létrehozását és azt, hogy az Eximbank Zrt. még az eddiginél is bátrabb exportfejlesztési és -finanszírozási tevékenységet folytathat. A tárca megerősíti a Magyar Nemzeti Kereskedőzáz Zrt.-t és a meglévő 16 mellé további 15 kereskedőházat nyitnak idén, sőt új nagykövetségeket is létrehoznak. Úgy döntött a kormány, hogy három új nagykövetséget hoz létre: Mongóliában, Ecuadorban és Malajziában.

Miután Szijjártó Péter elégedetlenségének adott hangot, hogy a nigériai nagykövetség csak fél év alatt nyílt meg, kitért arra is, hogy 6 főkonzulátust is megnyit ebben az évben a tárca. A jövőben minden külképviseleten lesz legalább egy külgazdasági attasé - mondta a miniszter-helyettes.