A fegyveres erőktől korhatár előtt nyugdíjazott, szolgálati járandóságban részesülők számára a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (Nyufig) által januárban kipostázott értesítőkön 16 százalékos elvonást tüntettek fel, holott adómentes bevételként szerepelt a papíron. Miután az érintettek körében ez félreértésekre adott okot, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) a közelmúltban a helyzet tisztázása érdekében megkereséssel fordult a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV), hogy pontosan minek is minősül ez az elvonás, ha nem adónak vagy adóelőlegnek - derült ki az FRSZ honlapján megjelent hírből.

Levontak 16 százalékot, de az nem szja

Az érintettek számára a 2012-ben, illetve 2013 januárjában kipostázott értesítők az addig szolgálati nyugdíj néven futó ellátást "szolgálati járandóságként" tüntették fel, amiből a levont összeget olyan "csökkentésként" nevezi meg a nyugdíjfolyósító, amelynek mértéke megegyezik a személyi jövedelemadóval. A Nyufig által kiküldött értesítőben ugyanakkor az is szerepel, hogy az 2012-ben folyósított ellátás adómentes bevétel - derül ki az FRSZ-nek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóságának vezetőjéhez intézett megkereséséből. A szakszervezet az egyes adókedvezmények érvényesítése, igénybevétele miatt tartotta fontosnak annak a tisztázását, hogy ha a szolgálati járandóság csökkentése nem adó vagy adóelőleg - csak a levonás mértéke azonos az szja-val -, akkor minek minősül? A szakszervezet a NAV-tól azt is szerette volna megtudni, hogy ennek fényében az érintettek miként tudnak igénybe venni adókedvezményeket (pl. családi adókedvezményt).

Az adóhivatal a válaszában megerősítette, hogy  a 2012. január 1-je előtt szolgálati nyugdíj jogcímen kapott juttatást 2012. január 1-jétől szolgálati járandóságként kell folyósítani, aminek az összegét - meghatározott kivételekkel - a személyi jövedelemadó 16 százalékának megfelelő mértékben csökkenteni kell a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény értelmében. (Miután a törvényben a mérték csak "a személyi jövedelemadó mértékeként" szerepel ez értelemszerűen az szja változásával összhangban változhat a jövőben.)

Adókedvezmény nem érvényesíthető

A NAV emellett azt is megerősíti, hogy a szolgálati járandóság a személyi jövedelemadóról szóló törvény (1995. évi CXVII. törvény) értelmében adómentes bevételnek minősül, amit a jövedelem kiszámításánál nem lehet figyelembe venni, azaz nem része az összevont adóalapnak. A törvény az elvonást a "személyi jövedelemadó mértékével" jelöli, ami csak az ellátás csökkentésének mértékét adja meg, így nem jelent adókötelezettséget, és a csökkentés adóelőlegnek sem minősül - olvasható a NAV válaszában. Miután az "szja mértékével történő csökkentés" nem minősül adónak vagy adóelőlegnek, így az szja törvény alapján az abban meghatározott kedvezményeket sem lehet utána igénybevenni, a családi kedvezménnyel sem lehet élni - érvel a NAV az ezzel kapcsolatos szakmai véleményében.

Pongó Géza, az FRSZ főtitkára lapunk megkeresésére elmondta, hogy ennek kapcsán leginkább azt kifogásolják, hogy ez a "csökkentés" csak a fegyveres testületből nyugdíjazottakat érinti, ráadásul csak azokat akik jelenleg szolgálati járandóságban részesülnek, az ezután nyugdíjba menőket már nem, ezért diszkriminatívnak tartják. Ráadásul ezt az elnevezést is furcsállják.

Alkotmányossági gondokat vethet fel

A kérdés felvetése jogos lehet - mondták lapunk által megkérdezett szakértők. Az elvonás, miután a jogszabályt, lehetőséget ad rá, nem sért törvényt, de vélhetően alkotmányossági problémákat vethet fel - mondta kérdésünkre Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst and Young adószakértője, aki azonban azt is megjegyezte, hogy ennek tisztázása nem adóügyi, hanem járadékmegállapítási kérdés, ezért nem is az adóhivatal dolga. Ilyen esetek jogosságát illetően a járadéktörvényt kell vizsgálni, amelynek alapja visszavezethető lehet az adótörvényre is.

Egy, a lapunknak nyilatkozó, névtelenséget kérő nyugdíjszakember sem érzi megalapozottnak az elvonást, miután már egy eleve nettó nyugdíjösszeget csökkentenek az "szja-nak megfelelő összeggel" - ez szerinte ugyanis dupla adóztatás lenne, ha adónak hívnák az elvonást. Ezt pedig még akkor sem gondolja szakmailag megalapozottnak, ha az úgynevezett a civil nyugdíjak megállapításához közelítő kompenzáció miatt találta ki a kormány.

Emiatt a szakértő adójellegű elvonásként aposztrofálta a csökkentést, aminek a célja szerinte vélhetően az volt, hogy a korábbi jelentős kedvezményeket a civil szolgálatos nyugdíjazási rendszerhez közelítsék. Az iránnyal nem is lett volna baj - tette hozzá -, hiszen fenntarthatóság szempontjából jogos törekvés az, hogy minél később menjenek nyugdíjba emberek és ne legyen kirívó kedvezményezettség egyetlen társadalmi csoport esetében sem. Csakhogy ez a jelen magyarországi körülmények között túl rapid, túl radikális intézkedés, ráadásul visszamenőlegesen alkalmazták differenciálatlanul. Ez szakmailag legalább annyira hibás, mint a 2012 előtt érvényben lévő változat. Az tény, hogy változtatni kellett a rendszeren, miután a 2012 előtti verzió finoman szólva is fenntarthatatlan volt, ám nem úgy kellett volna, hogy a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntjük - fogalmazott a szakértő.

Strasbourgra és az Ab-re várva

Maga az intézkedés támadható - vélekedett a szakértő -, de csak az Alkotmánybíróságnál vagy Strasbourgban - ahogy ezt már az érdekképviseletek meg is tették -, ennek az érintettek szempontjából pozitív elbírálása viszont azon múlik, hogy milyen beadvánnyal éltek. Ezt a törvényt három szempontból van esély támadni: a diszkriminatív jellege (miután csak a fegyveres erőkre vonatkozik), a nettó összegből történő levonás miatt (ami kettős adóztatásnak minősülhet), valamint a szerzett jogok visszamenőleges visszavonása miatt.

Pongó Géza, az FRSZ főtitkára lapunk kérdésére elmondta, hogy jogászaik egyelőre az Alkotmánybíróság állásfoglalására várnak, amire most tavasszal számítanak, de van már egy beadványuk Strasbourgban is. Utóbbi döntésről egyelőre még nincs hírük, de jelezték, hogy a beadványukat befogadta a bíróság.

A korhatár alatti nyugdíjasok ügye hamarosan napirendre kerül

Az Európai Parlament Petíciós Bizottságának március 20-ai ülésének napirendjén szerepelnek a korábbi korhatár alatti nyugdíjasokat érintő elvonásokat kifogásoló petíciók - olvasható a Korengedményes Nyugdíjasok Országos Érdekvédelmi Egyesületének (KNOÉ) honlapján található levélben, amelyben a bizottság titkársága informálja az érintett érdekképviseleti szervezetet. A petícióra a tervek szerint 17 órától kerül sor, amelyet itt követni is lehet majd.