Tíz évvel ezelőtt még nem öltött olyan jelentős méreteket a kivándorlás Magyarországon, mint az utóbbi években, egy eléggé új jelenségről van szó, ami 2010 óta gyorsult fel. Ekkor erősödött fel annyira, mint a többi újonnan csatlakozott EU-tagországban, mint Románia vagy a balti országok - idézi a Portfolio.hu Hárs Ágnest, a Kopint-Tárki vezető kutatóját.

A válság kitörése utáni években egy nagy ugrást láthattunk a kivándorlásban, különösen az Egyesült Királyságba, de a Németországba távozók száma is nagyot nőtt.

Szerinte fontos ugyanakkor azt is látni, hogy miközben az emberek egy része elhagyja az országot, sokan vissza is vándorolnak. Még a kedvezőtlen gazdasági ciklusokban is 50 százalék feletti a visszatérési arány.

Több tényező is elősegítette a kivándorlás felgyorsulását a Kopint-Tárki kutatója szerint. Úgy vélte, a válságot követően, 2010-ben a jóléti ellátások visszavágása és szűkítése sok ember számára új helyzetet teremtett, sokak aktivizálódni kényszerültek a munkaerőpiacon. Emellett az oktatás reformja, a gazdaság elhúzódó stagnálása és a gazdaságpolitika kiszámíthatatlanná válása is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a kivándorlás felgyorsult ebben az időszakban.

Hárs véleményét a beszélgetőpartnerek közül nem mindenki osztotta, Böszörmény-Nagy Gergely, a Design Terminal ügyvezető igazgatója és a Brain Bar Budapest alapítója például úgy vélte, hogy a kivándorlás felerősödése egy teljesen normális európai jelenség, ami környező országokban is zajlik, és nem a fent említett intézkedések befolyásolják azt.

Nem sokat ártott a munkaerőpiacnak a kivándorlás?

Az elmúlt hat-hét évben tapasztalt kivándorlás alig volt hatással a munkaerőpiacra, hiszen a munkanélküliek száma egy jó ideig nem csökkent, a bevándorlók pedig előtte is dolgoztak - állítja Hárs Ágnes.

2013 vége óta javul a munkaerőpiac helyzete, csökken a munkanélküliség, nő a foglalkoztatottság, és egyre több cég számol be munkaerőhiányról. A feszesedő munkaerő-piaci körülményekre a migráció is reagált: a kivándorlás növekedése lelassult.

Bár valóban munkaerőhiány van, azonban ezért a munkaerő kivándorlása csak részben felelős. Csak bizonyos szakterületekre jellemző, hogy a kivándorlás miatt nincs elegendő képzett munkaerő, ilyenek például az egészségügy és az informatika.

A munkaerőhiányra a bérek emelkedése lehetne a válasz, amiben a kollektív bérmegállapodásoknak nagy szerepe lehetne. A bérek emelkedése, illetve a bértárgyalások ugyanakkor eddig csak mérsékelten indultak be.

Érdekesség, hogy a munkavállalási célú kivándorlási szándék a Tárki felmérése szerint mérséklődik, míg a nem munkavállalás céljából történő kivándorlást szándékozók aránya egyre növekszik. Mindez jól mutatja, hogy nem csak gazdasági megfontolásból távoznak az országból.