BUX
39279

Szomorú rekordot tart Magyarország

Míg az OECD országokban átlagosan évente ezer emberből ketten halnak meg rákban, addig Magyarországon ezer lakosból hárman nem élik túl a betegséget, ami a legmagasabb érték egész Európában. Ráadásul a nyugat-európaival szemben nálunk a tendencia növekvő, emellett a betegség a 65 évesnél fiatalabbakat is jelentősebben sújtja - hívja fel a figyelmet a rák világnapja (február 4.) alkalmából a Rákbetegek országos Szervezete.

Szepesi Anita, 2017. február 3. péntek, 10:49

Ma évente 14 millió embernél diagnosztizálnak rosszindulatú daganatos megbetegedést, ez a szám 2030-ra a népesség növekedése és a kiváltó okok sokasodása miatt a becslések szerint 21,7 millióra nőhet. Minden évben 8,2 millióan halnak meg rákban, 2030-ra 13 millió haláleset lesz ehhez a betegségcsoporthoz köthető. A rák leggyakoribb típusai a tüdő, a mell és emésztőszervi daganatos megbetegedések (vastagbél, végbél, gyomor). Fontos kiemelni, hogy a rák nem csak a beteg, de a környezete, családja életére is jelentős hatással bír, felboríthatja a családi élet dinamikáját, átszabhatja az anyagi lehetőségeket - írja a rák világnapja alkalmából kiadott közleményében a Rákbetegek Országos Szövetsége.

Lehangoló trendek

Míg az OECD országok átlaga szerint évente ezer emberből ketten halnak meg daganatos megbetegedésben, addig Magyarországon ezer lakosból hárman nem élik túl a betegséget, ami a legmagasabb érték egész Európában. Ez az adat azért különösen lehangoló, mert nálunk a betegség a 65 évesnél fiatalabbakat is jelentősebben sújtja, vagyis míg Magyarországon 100 ezer 65 évesnél fiatalabb közül 120-an halnak meg rákban, addig a tizenöt régebbi uniós tagállamban feleannyian (63-an).

Ráadásul, a tendencia nálunk növekvő, míg Nyugat-Európában csökkenő. Magyarországon az elmúlt 15 évben megduplázódott a tízezer lakosra jutó rosszindulatú daganatos megbetegedések száma, ezért körülbelül 300 ezer rákbeteg magyar ember él ma közöttünk - hangsúlyozza  Szabó János, a Rákbetegek Országos Szervezetének elnöke.

Kell a második vélemény

Szabó János szerint a gyógyuláshoz vezető úton a betegeknek és a környezetüknek is meg kell változtatniuk a gondolkodásukat. Az egyén szintjén is fontos tenni a megelőzésért. A legfontosabb az egészséges életmód és táplálkozás mellett a rendszeres szűrés, hiszen a betegség korai diagnózisa jelentősen növeli a gyógyulás esélyeit. A diagnózist pedig célszerű egy második orvosi véleménnyel megerősíttetni - javasolja Szabó János.

A család érzelmi támogatása mellett nagyon fontos, hogy a munkából való kiesés, a betegszabadságok, vagy akár a munka elvesztése miatt csökkenő családi bevételek következtében se kelljen lemondani a hatékony, de sokszor költséges terápiák lehetőségéről. Erre a helyzetre kínálhat megoldást egy jól kiválasztott biztosítási konstrukció - hangsúlyozza Csanda Gergely, az NN Biztosító kommunikációs vezetője.