Miközben a budapesti Víz Világtalálkozó apostolai 2030-ig a fenntartható fejlődés kritériumairól cserélnek eszmét, addig a hazai víz és szennyvíz ágazatban dolgozó munkavállalók helyzete, bér- és jövedelemviszonyai összességében megalázóan alacsony szintűek. A vízközmű szolgáltatásban ez elsősorban a többségi állami tulajdonú részvénytársaságok esetében kirívó, hiszen 6 év alatt az öt társaság csupán egy alkalommal (2014-ben) részesült szerény, 2,5 százalékos bérfejlesztésben. A béremelés elmaradása 25-30 százalékos lemaradást eredményezett a más profilú de hasonló társaságokhoz viszonyítva.

Tömeges a szakemberek  elvándorlása, amelynek egyik fő oka az alulfizetettség. A másik neuralgikus pont a szektort sújtó adók mértéke. Ezek olyan nagyságúak, amelyek a biztonságos vízellátást, szennyvízelvezetést, tisztítást már komolyan veszélyeztetik.

A vízügyi ágazat 3 év alatt átesett egy felülről vezérelt integrációs folyamaton, a 400 gazdálkodóból 41 szolgáltató maradt. A bérfejlesztés folyamatosan elmaradt, sőt több társaságnál a szerény mértékű béren kívüli juttatások mértékét is csökkentették.

A  vízügyi ágazat túladóztatása, munkafolyamatok kiszervezése és a munkavállalók alulfizetettsége nem a Víz Világtalálkozó  mottójának irányába, a  fenntartható fejlődés irányába mutat  - hangsúlyozza a szövetség. A probléma megoldása elodázhatatlan, ezért a VSZOÁSZ a tagszervezeteivel együtt úgy döntött, hogy céljai elérése érdekében megkezdi a sztrájk előkészítését -  írják.