BUX
38657

Tarlós: centralizációra van szükség

A fővárosnak most a központosításra és nem a szétaprózottságra van szüksége – mondta a Napi Gazdaságnak adott interjúban Tarlós István főpolgármester. Véleménye szerint Budapest következő éveit a takarékosság, több nagyberuházás visszafogása jellemzi majd.

Szakonyi Péter, 2011. január 14. péntek, 06:30

A pénteki Napi Gazdaság cikkeA tavaly őszi átadás-átvételkor elődje, Demszky Gábor 40 milliárd forintos pluszról beszélt a főváros számláján. Azóta azonban csak negatív előjelű adatokról, tíz-, sőt százmilliárdos hiányokról értesülhettünk. Mi történt az elmúlt három hónapban?Tény, hogy negyvenmilliárdnyi értékpapírral rendelkezett a főváros tavaly októberben, de az adósságállományról nem esett szó. Demszky 56 milliárd forintos hiányról beszélt, most viszont úgy tűnik, 160 milliárdra rúg a hiány.Ez testvérek között is háromszorosa a tavaly októberi adatnak. Mitől dagadt ekkorára?A hiány a tavaly októberi állapotot tükrözi, de a ciklus egészére vonatkozik a 160 milliárd. Egy sor különféle tétel jelenik meg ebben: például 10 milliárd az adóbevételek elmaradásából származik, körülbelül ugyanennyi az ingatlanok értékesítésének elmaradásából ered, de jelentős tétel a válság miatt elmaradt különféle bevétel is. Ezek duzzasztják tehát 160 milliárd forint fölé az adósságot.Ebben benne van a főváros eddigi hitelfelvétele is?Nem, mert az adósság egy másik része a felvett hitelek nagysága, azaz 168 milliárd forint, amelyhez egy további 40 milliárdos hitelfelvétel is járul majd. Az erre vonatkozó keretszerződést még az előző városvezetés kötötte meg, de nem vettük igénybe - eddig. A működtetéshez és az adósságszolgálat teljesítéséhez viszont erre szükség lesz. Összességében tehát minimum kétszer 160 milliárdot tesz ki az idézőjel nélküli örökségünk.És teljesen mennyi lehet?Azt nehéz pontosan megmondani, hiszen csak a BKV Zrt. közvetlen adóssága 77 milliárd, a Vidámparké 250 millió, a gyógyfürdőké 900 millió, a kórházak lejárt tartozása pedig 3,6 milliárd. Ez utóbbiból egymilliárdot már kifizettünk. Ezek a tételek nem szerepelnek az előbb említett adatokban.A hírek szerint a négyes metró első szakaszát befejezik, de a másodikra már nincs elég pénz.Pontosítok: egyetlen forint sincs. De az első szakasz 2014-es átadása sem tekinthető biztosnak, noha az alagútépítésre szánt pénz meglesz.Gondolom az Alstom-kocsik körül kipattant botrány ennek az oka. Miért nem engedékenyebbek a francia céggel szemben?Nem rajtunk és nem is a BKV-n múlik, ez hatósági probléma. A kocsik a típusengedélyt nem kapták meg - e nélkül pedig nem futhatnak. A Nemzeti Közlekedési Hatóság már 2007-ben 126 kifogást fogalmazott meg a metrókocsikkal kapcsolatban - ebből 37 a fékekre vonatkozott. Később negyven fékezési tesztből a kocsi tíz esetben nem állt meg, mégsem történt semmi. Pontosabban annyi igen, hogy a főváros 2008 januárjában felbontotta egy magyar bankkal a kocsikra vonatkozó garanciális szerződést és egy francia bankkal kötötte azt meg - ezért nem tudtuk lehívni most a 30 milliárd forintos garanciánkat…Ezzel sem lennének kisegítve…Kínlódunk, hogy a város ne kerüljön csődbe, hogy megőrizhessük fizetőképességünket.Emiatt milyen beruházásokat mondanak fel?Sok mindenhez nem tudunk nyúlni, hiszen ami már elindult, azt jobb befejezni. Az utak, a zöldfelületek megőrzése és az aluljárók karbantartása nem sérülhet, ezekhez nem engedek nyúlni. Későbbre halasztjuk viszont jó néhány intézmény felújítását, több közterület foglalási díjat (itt a Sziget fesztivál eddigi díjmentessége is szóba jöhet - a szerk.) kérünk azoktól, akik eddig kedvezményesen jutottak hozzá, valamint néhány nagyberuházást el sem kezdünk.Ilyen az úgynevezett városháza projekt is, amelyet pedig magánbefektetőkkel együtt valósítottak volna meg és az előkészítése már eddig is 810 millióba került. Ezt nem lenne jobb befejezni?Hisz el sem kezdték. Már két évvel ezelőtt elmondtam, hogy feleslegesnek tartom újabb épülettel megtölteni ezt a belvárosi teret. Inkább legyen egy szép köztéri park, a városházában amúgy is elfér az adminisztráció. Arról nem beszélve, hogy így 43 milliárd forint kiadásától mentesülünk és a 300 fővel fogyatkozó városházi adminisztráció a meglevő épületben is bőven elfér. Ráadásul az illetékes hatóság tőlünk függetlenül megtagadta a beruházás engedélyezését.De itt a vegyes hasznosítású központról volt szó - szállodával, irodákkal és üzletekkel. Ez később pénzt hozott volna a fővárosnak is.Valóban, hozott volna, de az előkészített szerződések számunkra előnytelenek voltak. Mint ahogy a Duna-parti CET-nél is aránytalan kockázatot visel az önkormányzat. Ez a fejlesztést nagy valószínűséggel az ügyészség vizsgálja majd.Milyen visszaélés történt?Erről egyelőre nem beszélnék, a vizsgálat majd választ ad erre a kérdésre is.Egy sor közlekedési fejlesztésben is milliárdok "hevernek". A Margit-híd felújításának számláját szintén vitatják, miközben a kivitelező pluszmunkákért akarja perelni a fővárost.Amíg nem tisztázzuk azt, hogy mi épült meg, nem fizetünk. De vizsgálat folyik a Károly körút átépítésének ügyében is. Itt ugyan nem úgy néz ki, hogy visszaélést történt, de a munka minősége és tempója kérdéseket vet fel; szakmailag gyenge teljesítményt látunk.Gondok vannak több fővárosi céggel is. Van-e valamilyen közös jellemző?Minden teljesen fővárosi tulajdonban levő közszolgáltató cégnél találtunk valamilyen gyanús örökséget. A gyógyfürdőknél a beléptető rendszer horribilis kiadásai, a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt.-nél a közbeszerzések mellőzése, a Főtáv Zrt.-nél pedig egy sor visszaélés okozott százmilliós károkat, veszteségeket. De a Főkert Zrt.-nél és az FKF Zrt.-nél is egy sor ilyen esetre bukkantunk. Ezek felszámolásával milliárdokat tudtunk már eddig is megtakarítani.Két fővárosi holdingot hoztak létre - ebből az egyik, a közlekedési, komoly vitákat eredményezett szakmán belül is. Arról nem is beszélve, hogy jelentős többletkiadással járnak.Három hónap telt el az átalakítás kezdete óta, ezért korai még mérleget vonni. Itt is - és általánosságban is - úgy érzem, a fővárosnak most a központosításra és nem a szétaprózottságra van szüksége. Ennek jegyében szó van az egészségügyi intézmények összevonásáról, közös irányításáról is, amelynek első lépése a beszerzések központosítása lenne. Persze ma még kérdés, hogy a 12 fővárosi kórház egyáltalán nálunk marad-e…Talán jobb lenne ezeket állami tulajdonba adni.Ezek szerint egyetért a szocialista városatyákkal, akik már évek óta szorgalmazták ezt - csak éppen megvalósítani nem tudták…Mindig azt mondtam, hogy sokban nem értek velük egyet - de ez azt is jelenti, hogy néhány kérdésben igen. Ez az utóbbiak közül való. De nem ez az egyetlen ügy, amelyben a szétforgácsolódás veszélyét látom. Az idegenforgalmi adók kerületekre való szétosztása is ilyen, s ez tovább gyengíti a fővárost. Nem helyeslem, hogy rövid távú politikai érdekek zilálják szét a főváros gazdálkodását. A vagyongazdálkodásban, az adórendszerben és a városrendezésben is centralizációra van szükség, mert a jelenlegi helyzet tarthatatlan.Ki tehet ez ellen és mikor?Csakis a magyar parlament és csakis a ciklus végén. Akkor dőlhet el, hogy erős, centralizált vagy szétforgácsolt kerületekre szabdalt főváros működik. De lehet, hogy ez már nem az én problémám lesz…Az idei költségvetés azonban még mindenképpen. A lapokban megjelent, hogy csak a közlekedés és parkolás, a vállalkozási feladatok és a tartalékkeret nő, minden egyébből visszavágnak. Igaz ez?Az olvasók tudatos félrevezetésének tartom a 2010-es és a 2011 tervszámok egymás mellé állítását. Ezek amúgy is még jócskán alakulhatnak, hiszen az első tervezetet biztosan módosítjuk Atkári Jánossal. Február közepén tudunk csaknem végleges számokat és azt szeretném, ha a fővárosnak február végére már elfogadott költségvetése lenne.