BUX
38096

Tavasszal jöhet a magáncsőd-törvény

A múlt évben elfogadott négy devizahiteles törvény után már csak kisebb, technikai jellegű jogalkotási feladatok lehetnek ebben a témakörben - mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter szerdán az InfoRádió Aréna című műsorában.

MTI, 2015. február 18. szerda, 23:59

A devizahiteles ügyekkel kapcsolatos bírósághoz fordulás rendjéről, az elszámolásról, a fair bankokról és forintosításról szóló, tavaly elfogadott törvényekkel a devizahiteles probléma kezelésének jogi kereteit megalkotta az Országgyűlés. Már csupán olyan kisebb technikai változásokat kell szabályozni, mint például, hogy április 30-áig meghosszabbítsák az MNB közérdekű keresetei benyújtásának határidejét - mondta a miniszter.

Az autóhitelekkel kapcsolatban nincs napirenden jogalkotás. A bankok, valamint a bankszövetség javaslatai segíthetik a probléma megoldását, hiszen a pénzintézeteknek sem jó, ha sorozatosan bedőlnek a hitelek - tette hozzá.

Trócsányi elmondta azt is, tavasszal megszülethet a magáncsőd törvényi szabályozása. A több európai országban már egy évszázada jól bevált intézmény lényege, hogy segítséget nyújtson az addig egyébként jó adósnak számító, de váratlanul, jobbára önhibáján kívül - például betegség, válás miatt - nehéz helyzetbe került polgárnak, aki önkorlátozó módon vállalja, hogy csődgondnokkal együttműködve hitelei törlesztése érdekében átstrukturálja pénzügyeit.

A magáncsőd nem vonatkozna a legelesettebbekre, hiszen bizonyos bevételt, vagyont feltételez azoknál, akik ezt a lehetőséget igénybe veszik, ugyanakkor nem vonatkozna tőkeerős vállalkozókra sem, tehát a bevételek, a vagyon szempontjából felső határa is lesz annak, hogy ki kérhet magáncsődöt. A tervek szerint először a jelzáloghiteleseknek nyújtana segítséget ez az intézmény, amelyet később bővítenének ki egy szélesebb kör számára - fűzte hozzá.

Trócsányi a migrációs helyezettel kapcsolatban kiemelte: korántsem bizonyos, hogy a politikai menekültek helyzetének kezelésére korábban kidolgozott jogszabályok alkalmasak annak az új helyzetnek a kezelésére, amelyet a gazdasági menekültek tömeges beáramlása idéz elő. Az új polgári törvénykönyv esetleges módosításáról a miniszter elmondta: megindult egy vizsgálat, de időt kell hagyni arra, hogy kiderüljön, melyek azok a rendelkezések, amelyekkel a bírói gyakorlat nem tud mit kezdeni - ilyen lehet az első jelzések alapján például a zálogjog -, és csak ahol feltétlenül szükséges, ott szabad majd hozzányúlni a kódexhez.

A bírósági végrehajtásról szólva a valódi kontroll, a törvényességi felügyelet megteremtésének fontosságát hangsúlyozta a miniszter. Elmondta továbbá, hogy 2016 őszére életbe léphet egy újragondolt, önálló közigazgatási perrendtartás és bírósági szervezet, amely eddig Magyarországon "mostohagyerek" volt. Ebben a pertípusban a közigazgatási szervek határozatainak, intézkedéseinek vagy akár egyes cselekvéseinek bírósági kontrollját kérhetik a polgárok.