A sportfinanszírozás spanyolviaszaként tálalta a kormány a társasági adóról szóló törvény azon tavalyi módosítását, amely idéntől a vállalatok számára lehetővé teszi, hogy a társasági adófizetés helyett inkább látvány-csapatsportágakat támogassanak. A cégek a társasági adójuk akár 70 százalékát százalékát fordíthatják sporttámogatásra. Látvány-csapatsportágnak minősítették a labdarúgást, kézilabdát, kosárlabdát, vízilabdát valamint a jégkorongot. A rendszer az szja egy százalékához hasonlóan működik, amikor is az adózók dönthetnek arról, hogy az adójukat teljes mértékben az államnak vagy annak 1+1 százalékát valamely civil szervezetnek vagy egyháznak ajánlják fel. Vagyis az adó ezzel nem csökkenthető, de az adótudatosság növelhető, de ennek ára van: az az adó, amely így nem folyik be az államkasszába.

Az NGM adatai szerint csak a labdarúgó sportszervezetek 2011/12 évi sportfejlesztési programjai 27,4 milliárd forintra rúgnak, amelyhez támogatási igényként 20,9 milliárd forintot jelöltek meg - vagyis ennyi ígérvényt gyűjtöttek be a futballklubok a szponzoroktól, amelyek viszont ennyivel csökkenthetik az idén befizetendő társasági adót - olvasható Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett levélből, amit a parlament honlapján hoztak nyilvánosságra.

A társasági adóból az idén az állam 356 milliárd forintot vár, vagyis csak a labdarúgásra fordított adókedvezmények a teljes adóbevételek 6 százalékára rúgnak. A szponzorok körében messze a labdarúgás a legnépszerűbb, így ha csak tovább 8-9 milliárd forintnyi támogatás jut az idén a többi négy csapatsportnak, az állam már a társaságiadó-bevételek közel tíz százalékáról, vagyis mintegy 30 milliárd forint bevételről mond le, vagyis csatornázza át. Összehasonlításul: ez a telefonadóból - amelynek részletei már körvonalazódnak - idénre tervezett összegnek felel meg.

Matolcsy válaszából az is kiderül, hogy a 20,9 milliárd forintos támogatásból az amatőr és profi futballegyesületek, sportvállalkozások az igényelt összeg 59 százalékát eszközbeszerzésre, 36 százalékát beruházásra, míg 4,5 százalékát - közel egymilliárd forintot - személyi kiadásokra fordítanák. Az NGM a levélben kifejti, hogy ezek csak jóváhagyott ígérvények, a cégek csak abban az esetben vehetik igénybe a tényleges adókedvezményt, ha a pénzt  átutalták és azt igazolják is a NAV felé.

A miniszter által jegyzett levélből kiderül, hogy az NGM azzal számol, a cégek jelentős arányban át is utalják majd a támogatásokat, de lesznek be nem váltott ígéretek is. A szaktárca prognózisa szerint a nem teljesítések miatt végül csak 15 milliárd forint (adó)támogatáshoz juthatnak a futballklubok (a többi sportágról nem esik szü), azaz lehet lemorzsolódás a 20,9 milliárdos ígérvényhez képest.