BUX
39279

Teljes a bizonytalanság az iskolákban

Finanszírozási és szabályozási szempontból is bizonytalansággal indul a tanév az iskolákban. Csak októberben lesznek pontos adatok arról, hogy mekkora elbocsátásokra kényszerültek az iskolák, illetve mekkora az intézmény-összevonások, fenntartóváltások aránya. Akár évközi intézményátszervezésre-, bezárásra is sor kerülhet.

Kiss Melinda, 2011. augusztus 21. vasárnap, 14:30

A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke

Teljes bizonytalanságban kezdi a tanévet számos iskola a fenntartó önkormányzatok anyagi nehézségei miatt, miközben egyre nagyobb az igény a rászorultsági alapon adható ingyen étkezésre, illetve tankönyvekre. Mind több az olyan helyhatóság, ahol nem tudják állni az ilyen kérelmek költségeit − mondta lapunknak Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke.

Az iskolák működtetésére fordítható normatíva nem lett több, a helyhatóságok gazdálkodási mozgástere 2010-hez képest szűkült, a működtetési és bérköltségek viszont növekedtek. Noha volt, ahol kaptak az önkormányzatok közalkalmazottainak számító pedagógusok bérkompenzációt az egykulcsos adó negatív hatásai miatt, felmérésünk szerint a többségük jövedelme egyértelműen csökkent − egészítette ki ezt Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) elnöke.

Egyelőre annyit tudunk, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma (Nefmi) a kötelező iskolai jelenlét növelése miatt mintegy 2,2 ezer fős pedagógusi létszámcsökkenéssel számol a 2011−2012-es tanévben, ami nagyrészt a nyugdíjba vonulók helyének fel nem töltéséből jön majd össze − közölte Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Csak októberben lesznek pontos adatok arról, hogy mekkora elbocsátásokra kényszerültek az iskolák, illetve mekkora az intézmény-összevonások, fenntartóváltások aránya. Azt tudni, hogy több mint 80 intézmény került egyházi fenntartóhoz, de azt nem, hogy ez mennyibe került és a korábbi kiegészítő önkormányzati normatíva mekkora összeggel terheli majd az azt átvállaló államkasszát − jegyezte meg Galló Istvánné.

Bár az oktatási reformról sok, a szakma és a közvélemény kedélyét is borzoló elképzelés került már nyilvánosságra, az intézmények még az előző tanévben alkalmazott szabályok szerint kezdhetik az iskolaévet. Az ősszel esetleg megszülető, 2012 őszétől bevezetni tervezett közoktatási, illetve szakképzési törvényről − amelyek alapvetően befolyásolhatják majd a pedagógusképzést, illetve a létszámot is − még semmit sem tudni. A törvények kidolgozásával megbízott oktatási és szakképzési államtitkárságok többszöri kérésük ellenére még egyik pedagógus-szakszervezettel sem egyeztettek. A sajtóban eddig kiszivárgott elképzelésekkel − mint a szakképzés átszervezésének koncepciója a nagyarányú iskola összevonásokról és a több mint hétezer fős elbocsátásról, vagy a gimnáziumi tanulók számának 40 százalékos csökkentéséről 2016-ra − a PSZ elnöke szerint nem biztos, hogy eléri a céljait a kormány.

Úgy indulunk neki az iskolaévnek, hogy csak az első négy hónap költségvetése biztos, nem tudjuk, hogy a jövő évi büdzsé mekkora mozgásteret hagy majd − mondta Gémesi György, aki reméli, tanév közben nem lesznek radikális változások. A kormány a Széll Kálmán tervben rögzített egy 70 milliárdos forráselvonási szándékot a közoktatásból, de az még kérdés, hogy a növekedés lassulása, illetve az adóbevételek csökkenése miatt keletkező idei százmilliárdos mínusz mennyivel szűkíti az önkormányzatok támogatását. Készült egy előterjesztés, ami lehetővé tenné az évközbeni intézményátszervezést, akár bezárást, összevonást is, de nem tudjuk, mikortól léptetnék hatályba − mondta Mendrey László. Ismeretlenek még az úgynevezett pedagógus-életpályamodell részletei is; az NGM arról beszél, hogy csak akkor számíthatnak béremelésre a tanárok, ha kitermelik a költségét − emlékeztet Mendrey −, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár viszont arról, hogy csak akkor növelnek óraszámokat, ha bevezetik az életpályamodellt.