BUX
39246

Teljes káosz az ország közepén - a helyzet kritikus

Miközben a budapesti egészségügyi ellátás legfőbb problémájának a tervezett új szuper kórház körüli események látszanak, főként a kórház építési helye kap figyelmet, a valós szakmai feladata helyett háttérbe szorul, hogy a budapesti és az arra szorosan ráépülő Pest megyei ellátási rendszer maga a káosz - figyelmeztetnek egészségügyi szakértők.

Napi.hu, 2016. december 1. csütörtök, 07:11

A közvélekedés szerint a hazai egészségügyi rendszeren belül Budapest lakosságának kiemelten előnyös a helyzete. A fővárosban dolgozik számban és arányaiban is a legtöbb orvos, itt van az ország vezető orvosegyeteme és a kiemelt országos intézetek. Az azonban feledésbe merül, hogy a fővárosi kórházi kapacitások csupán 60 százalékát használják a budapestiek, további 20 százalékot a Pest megyeiek, a maradék 20 százalékot pedig a távolabb vidékekről érkezők vesznek igénybe. Ám amíg az elmúlt években a távoli megyékből Budapestre érkezők aránya lassan csökkent, ugyanez nem mondható el a Pest megyeiek részéről.

Az egészségügyi ellátás valós minősége gyakran nem írható le csak statisztikai adatokkal, Pest megye esetében azonban szinte csak kritikus adatokat találunk. Mintha az elmúlt évtizedekben Pest megye önálló alapszintű egészségügyi rendszerét és ellátását elfelejtették volna megtervezni és megszervezni, emiatt napjainkra kritikus helyzet alakult - hívják fel a figyelmet egészségügyi szakértők.

Túl vagyunk több egészségügyi és kórházreformon, és a központi régiót is alapvetően érintő ágyszám-csökkentésen. Az elmúlt évtizedekben a főváros saját lakossága csaknem kétszázezer lakossal csökkent. Pest megye lakossága viszont a legnagyobb magyar megyeként napjainkra meghaladta az egymillió kétszázezret, egy jó, ha négyszázezer lakos ellátására kalibrált saját egészségügyi rendszerrel.

Elképesztő különbségek

Jelenleg Pest megyében 679 háziorvos, Budapesten 1245 háziorvos dolgozik. Az egy háziorvosra jutó betegszám országos átlaga 1566 beteg/praxis, ez az érték Budapesten 1413 (az ország második legjobb értéke), Pest megyében pedig 1818 (az ország legrosszabb értéke). Úgy gondolhatjuk, hogy a gyenge lábakon álló Pest megyei alapellátást némileg kompenzálhatja a jól szervezett lakosságközeli járóbeteg-szakellátás. Csakhogy Pest megye saját járóbeteg-ellátási kapacitása napjainkban heti 12 505 szakorvosi óra, azaz egy Pest megyei lakosra heti fél perc OEP finanszírozott szakorvosi óra jut, míg egy budapestire heti 3 perc 20 másodperc.

Ráadásul a Pest megyei járóbeteg szakrendelők 61 százaléka független, önkormányzati működtetésű szakrendelő, ugyanez az arány Budapesten 37 százalék, Hajdú-Bihar megyében pedig 30 százalék, a többi szakrendelést az állami tulajdonú kórházakban végzik.

Kórházi ágyak számában sem áll jól Pest megye: összesen 1821 aktív kórházi ágy működik a megyében, 11 467 budapesti aktív ágy árnyékában. Tízezer magyar lakosra jelenleg 43 aktív ágy jut, tízezer Pest megyei lakosra viszont csak 15. Ha a budapesti ágyakat csak a budapestiek használnák, tízezer lakosonként 65 ágy jutna, de ha testvériesen megosztoznának csak a Pest megyeiekkel a budapesti kórházi ágyakon, akkor már csak egy picit haladnák meg a magyar átlagot a 45 ágy/10 ezer lakos értékkel - sorolják a szakértők azokat az adatokat, melyek rámutatnak, hogy Pest megye saját egészségügyi struktúrája alkalmatlan a megye teljes lakosságának ellátására.

A jelenleg érvényes térségi ellátásszervezési rendszer a Közép-magyarországi régiónak, azaz Budapestnek és Pest megyének az ellátását három központi ellátási térségbe tagolta szét, ráadásul e három térségbe még a környező megyékből is ellátási feladatokat rendelt.

Papírforma szerint tehát a három közép-magyarországi ellátási térségnek 3 millió lakos teljes ellátását, további másfél millió lakos szervezett speciális ellátását és 5 millió lakos alkalmi ellátását, valamint eseti speciális ellátását kellene biztosítania. Néhány szakmai ágban talán mindez elvégezhető, a közép-magyarországi régióban a lakosságarányosnál nagyobb a gyermekpszichiátria, a klinikai onkológia, az intenzív szakellátás és a szemészet kórházi ágyszáma és persze finanszírozása is.

Más szakágakban viszont jóval lakosságarány alatti a kórházi ágyak száma: ilyen az urológia, a sürgősségi betegellátás, a sugárterápia, a szülészet-nőgyógyászat és a reumatológia.

Totál káosz

A budapesti és a Pest megyei ellátási rendszer maga az áttekinthetetlen káosz - hangsúlyozzák a szakértők. A három, Budapestet szétszabdaló ellátási térség közül a nyugatiban - ahol az új szuperkórház épülne - az ágyak 92 százaléka van Budapesten, miközben az ellátandó lakosság 33 százaléka Pest megyei.

A nyugati térség budapesti kórházi ágyainak jelentős része ráadásul országos intézetek ágyait takarja (e térségben van az Országos Onkológiai, a Sportegészségügyi, a Rehabilitációs és a Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet is), a Pest megyei ágyakat pedig a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet jelenti. Azaz e térségben a Pest megyei általános kórházi feladatok leginkább a Szent János Kórházra és a Szent Imre kórházra hárulnak, vagyis az új szuperkórháznak csaknem 200 ezer Pest megyei lakos általános ellátásának egy részét is biztosítania kell.

Persze ember legyen a talpán, aki kibogozza, hogy Budapesten mely kórház mely osztálya tulajdonképpen kinek is az ellátásáért felelős. Például a 10 ezer fős Pest megyei kisváros, Biatorbágy aktív fekvőbeteg-ellátásáért - a szakmánként megosztott ellátási feladatok miatt - 17 budapesti kórház az illetékes, ezek közül jó néhány a másik két központi térségben helyezkedik el, amelyekben az ellátandó lakosságnak már 43 százaléka Pest megyei.

A Dél-Közép-Magyarországi Térség 10 ezer lakosra jutó ágyszáma az ide sorolt Semmelweis Egyetem 2000 ágyával éri el az országos átlagot, Észak-Közép Magyarország 10 ezer lakosra jutó aktív kórházi ágykapacitása viszont csaknem 20 százalékkal rosszabb a hazai átlagnál, azaz Budapesten is találunk kórházi ágyakkal legrosszabbul ellátott területeket.

A budapesti egészségügy tradicionálisan másképpen működik, mint a vidéki. Az évtizedeken át folytatott szakmai pozícióharcok következtében Budapesten napjainkig nincs egy olyan kórház, mely felmutathatná a jobb vidéki megyei kórházak szakmai komplexitását és valójában nincs senki, aki felelősen átlátná, összehangolná és javítani próbálná a budapesti és Pest megyei lakosság egészének az ellátását - állítják a problémát lapunknak vázoló egészségügy szakértők.

Ideje lenne elgondolkodni

A budapesti lakosság még csak kezeli valahogy a központi térség egészségügyi labirintusrendszerét, a Pest megyeiek a jelek szerint már egyre nehezebben. Az úgynevezett HBCS rendszer indításakor, 1995-ben, az egy ellátott lakosra jutó éves átlagos ellátási költség (CMI) terén a legjobb és leggyengébb hazai megye között 5 százaléknyi volt a különbség, Budapest a legjobbak között volt, Pest megye az országos átlag értékeit mutatta.

A legjobb és a legrosszabb megye közötti különbség 2015-re viszont már 55 százalékra nőtt: Budapestnek az országos negyedik hely jutott, Pest megye pedig sereghajtóvá vált, 20 százalékkal rosszabb CMI értékkel, mint amilyennel 1995-ben rendelkezett. Mindezek miatt a szakértők szerint ideje volna elgondolkodni a hazai GDP csaknem 50 százalékát megtermelő Közép-magyarországi régió, és azon belül különösen Pest megye egészségügyi ellátásának a teljes átszervezéséről, amely még kifogástalan szakmai tervek és szinte korlátlan források mellett is legalább egy évtizedet igényel.