Teljesen átalakulhat a magyarországi filmtámogatás

Filmregisztrációs rendszer jön létre, továbbá a jövőben kormányrendelet határozza meg a filmesek támogatását szolgáló kincstári letéti számla keretösszegét a mozgóképről szóló törvény kedden elfogadott módosítása révén.
MTI, 2016. december 6. kedd, 10:27

Az Országgyűlés 113 igen, 54 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett fogadta el a Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter által beterjesztett jogszabályt. A törvényalkotási bizottság javaslatára a jövőben törvény helyett kormányrendelet határozza meg annak a letéti számlának a keretösszegét, amelyre a társasági adóról szóló törvény alapján a cégek, illetve az adóhatóság utalhatnak támogatást. A számláról továbbra is a Magyar Nemzeti Filmalap rendelkezése alapján juthatnak el a források a filmkészítőkhöz.

A számla keretösszege idén 14 milliárd forint volt, a benyújtott törvényjavaslat pedig 25 milliárd forintban határozta volna meg a jövő évre ezt az összeget.

Rögzítették, hogy a filmterjesztők a filmforgalmazást és moziüzemeltetést a mozgóképszakmai hatóságnál, azaz a Filmirodánál történt bejelentés, valamint nyilvántartásba vétel után végezhetik. Ezen nyilvántartás nyilvános adatai: a forgalmazók és a moziüzemeltetők neve, elérhetősége, valamint a mozik elnevezése, címe és teremszáma.

A filmregisztráció bevezetését jövő év április 1-jétől a kormány a filmalkotások egységes nyilvántartásának szükségességével magyarázza, amely a javaslat indoklása szerint a rendszeres nézettségi adatok felmérésének az alapja.

A törvény szerint a mozikban vetítendő filmeket a forgalmazónak az alkotás magyarországi forgalmazására vonatkozó szerződés megkötését követő harminc napon belül regisztrálnia kell a hatóságnál.

Visszakerül a Nemzeti Filmirodához az "art" minősítést kiadása, ezzel megszűnik az a gyakorlat, hogy az eljárásban a kultúráért felelős miniszter szakhatóságként jár el. A filmalkotások "art" minősítésére a hivatal által felállított és működtetett Art Bizottság tesz javaslatot.

A törvény rendelkezik arról, hogy nem részesülhetnek támogatásban az úgynevezett scripted reality (megírt valóság) műfajába tartozó alkotások, azaz az olyan, részben fikciós filmek vagy filmsorozatok, amelyek a szereplők természetes élethelyzeteit a jelenetek előre meghatározott dramaturgiájával, írásba foglalt és rögtönzött párbeszédekkel mutatják be.

Módosították a mozgóképszakmai képzési hozzájárulás szabályait annak érdekében, hogy az a filmalkotások közvetlen filmgyártási költségeként elszámolható legyen. A hozzájárulást már a filmgyártási célú támogatásra jogosultságot megállapító döntésben kiszabják.

Ha valaki nem fizeti be ezt a képzési hozzájárulást, akkor elutasítják a támogatási kérelmét.

Eddig közvetlen magyar filmgyártási költségként volt elszámolható a filmgyártásban közvetlenül közreműködő külföldi előadóművészek és stábtagok javadalmazásának költsége is. A módosítással javadalmazásuk költségének csak 50 százaléka lesz elszámolható. Ezt a törvény indoklásában azzal magyarázták, hogy a külföldi stábtagok január 1-jét követően keletkezett jövedelmét Magyarországon körülbelül 15 százalékos adókötelezettség terheli. Ez jelentősen elmarad a filmekre adott közvetett támogatás 25 százalékos mértékétől, míg az ilyen jövedelmek az esetek túlnyomó többségében a magyar gazdaság vérkeringéséből kikerülnek, így indokolatlan, hogy a kedvezmény mértéke a személyi jövedelemadó szintjét jelentősen meghaladja.

Október 1-jétől a filmforgatási célú közterület-használati kérelmeket a Magyar Nemzeti Filmalap bírálja el, és a törvényben most rögzítették: az elutasító döntés esetén fellebbezésnek nincs helye.

HOZZÁSZÓLÁSOK