A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

A jelek szerint növekedési fordulatot látnak a magyar gazdaságban a külföldi elemzők is, hatalmasat javult ugyanis a magyar gazdaság várható teljesítményének megítélése a régióval foglalkozó szakértők körében − derül ki a német ZEW intézet és az Erste Bank közös felméréséből. Míg egy hónappal ezelőtt a megkérdezett 71 alapkezelő és elemző mindössze nettó 13,3 százaléka gondolta úgy, hogy a jövőben a jelenleginél kedvezőbb lesz a magyar gazdaság helyzete, most ez a szám nettó 45,1 százalékra emelkedett. Javulnunk persze van honnan, hiszen a gazdaság jelenlegi helyzete a szakértők szerint pocsék, nettó 61,3 százalék szerint kifejezetten rossz. Ezzel az értékkel csak azért nem vagyunk a régiós rangsor utolsó helyén, mivel a horvát gazdaság helyzetét még ennél is többen tartják rossznak.

A nagy hangulati változás a BUX index várható teljesítményével kapcsolatos várakozásokon is meglátszik. Az egy hónappal korábbi 44 százalék után most már a felmérésben szereplők 56 százaléka vár a magyar részvényindextől emelkedést féléves időtávon, eközben az esést tippelők aránya 20 százalékról 8 százalékra csökkent. Ezzel hatalmasat ugrott a két tábor arányát bemutató bull/bear hányados, az augusztusi 2,2-es értékről 7-re. Ennél magasabb értéket mindössze egyszer ért el a hangulati mutató a felmérés hatéves történetében, 2007 nyarán. A mostanihoz hasonlóan optimista hangulat uralkodott egyébként júliusban is a szakértők között, augusztusban viszont a BUX-ra vonatkozó várakozások nagyot romlottak, a jelek szerint ez a hangulatromlás csak átmeneti volt.

A mostani hangulati helyzettel kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy az ellentét-analízis szerint korántsem biztos, hogy az adott termék, amellyel kapcsolatban kirobbanó optimizmus uralkodik a szereplők körében, jól is teljesít. Az ilyen szélsőségesen optimista hangulatot ugyanis az adott termék piacán inkább követi stagnálás vagy áresés, semmint további emelkedés. A felmérés történetében eddig öt esetben fordult elő, hogy a bull/bear hányados elérte vagy átlépte az 5-ös értéket. Ebből négyszer vagy stagnálás, vagy durva áresés következett a magyar részvénypiacon, s mindössze egy esetben, 2011 januárjában követte néhány hétig tartó emelkedés a szélsőségesen jó hangulat kialakulását, igaz, annak mértéke akkor elérte a 10 százalékot.

A forint megítélése is nagyot változott egy hónap alatt, azonban épp az ellenkező irányba. Augusztusban a 295−300 forint közötti euróárfolyam-konszenzus a stagnálás irányába mutatott, ugyanannyian várták a forint le-, mint felértékelődését. Most azonban már a megkérdezettek nettó 24,2 százaléka gondolja úgy, hogy túlértékelt a magyar deviza, ezzel a régiós devizák közül a legrosszabb a megítélése.

Kép: Napi grafikonok