EUR
315.72
USD
284.65
BUX
26325.60 -0.22%
OTP
6350 -1.67%

Tesztelik a budapesti kórházakat, hatalmas a tét

Sok érv szól amellett, hogy a kórházak trükközéseinek leleplezése, a tényleges állapotok felszínre hozása a cél a budapesti sebészeti ügyeleti ellátás átszervezésével.
Szepesi Anita, 2016. január 21. csütörtök, 07:19

Bár a sajtó csak néhány napja értesült a tervezett átszervezésről, ez nem érte váratlanul a kórházigazgatókat. Ahogy a rontgen.reblog.hu cikkéből is kiderül, egy tavaly októberi megbeszélésen már jelezték a kórházigazgatóknak az új feladatmegosztást, amelyet az ott lévők döntő része zokszó nélkül tudomásul is vett, ezután az új rendet novemberben megerősítették.

Januárban viszont az eddigi sebészeti ügyeleti rend megszüntetése pillanatok alatt végigfutott a médián, s ugyanilyen pillanatok alatt jelent meg az OMSZ közleménye, amely szerint éppen hogy nem a sebészeti ügyelet megszüntetésről, hanem megerősítésről van szó, hiszen immár nem csak 11, hanem az összes sebészeti ellátásra alkalmas kórház folyamatos ellátást nyújt a betegeknek. Azaz megszüntetés helyett olyanná alakítják át a rendszert, mint nem is olyan régen a vidéki kórházakra, 20-30 évvel ezelőtt pedig Budapestre is jellemző volt.

Durván megnő a munkaerő-szükséglet

A heti 168 órás, folyamatos felvételi készenlét ellátására annak tudatában bólintottak rá a kórházi vezetők, illetve a sebészeti osztályok vezető főorvosai, hogy tudták, elegendő orvos és szakdolgozó híján óriási logisztikai terhet jelent majd az ellátás megszervezése.

A sebészeti beavatkozásokat rosszul finanszírozza az OEP, ráadásul nem is mindig tervezhetőek, ebben az "új" felállásban pedig legalább 30 - 40 százalékkal nő a munkaerőigény. Miután - szintén a rontgen.reblog.hu szerint - a betegirányítás naponta átlag 50-60 sebészeti felvételi tételszámot ad ki, (de csak ezek egy részéből lesz azonnali műtét), az új rendszerben egy kórházra napi 1-2 akut műtétet juthat. Pontosan ezért született hajdan a budapesti összevont ügyelet ötlete, hogy ne az összes kórházi sebészet álljon folyamatos - de utólagosan gyakran feleslegesnek bizonyuló - készenlétben.

Honnan jöhetnek sebészek az ügyeleti rendszerbe?

A járóbeteg szakrendelők sebészeti osztályai és az egynapos beavatkozásokra fenntartott centrumok, osztályok látszanak egyedüli azonnali HR utánpótlási forrásnak, csakhogy így ezekből a rendszerekből nagyon hiányoznak majd az ügyeletbe beosztott sebészek és szakdolgozók. A sebészek mellett a beavatkozásokhoz szükséges radiológiai ügyelet kiállítása is ködbe veszően bizonytalan, s bár a felvételt még csak elkészíti egy képzett szakasszisztens, a leletezéshez mindenképpen szakorvosra van szükség.

A sürgősségi ellátóhelyeket működtető intézményekben még egy probléma adódik: kell egy beavatkozásra készen álló sebész (és háttércsapat) a sürgősségi ellátásra érkezőkre, és elvileg kell egy másik, a területi sebészeti ügyeleti ellátás fenntartására, különben nem biztosítható egyszerre a két funkció betöltése.

Az elmélet, mely szerint minden kórház lássa el a területéhez tartozó betegek általános sebészeti beavatkozásait, nem rossz - mondták forrásaink, csakhogy ehhez előbb fel kellene tölteni a státuszokat, ám ez jelenleg csak az egészségpolitika által preferált területekről - kerületi szakrendelők, egynapos sebészet - való elvonással valósulhat meg.

Hogy lehet, hogy....

....mindezt az egészségügy vezetése nem látja át, és olyan ponton nyúl bele a rendszerbe, ami nem az egyszerűsítés, hanem a kapacitásbővítés szükségessége felé mutat - tehetnénk fel kérdést. Ésszerű magyarázatnak egyedül az tűnik, hogy talán így ugratják ki a nyulat a bokorból. Optimalizálási kísérletnek vagyunk tanúi, aminek végrehajtásához plusz szakember, ágy és pénz kellene a kórházi tartalékból, amelyek nélkül viszont végre felszínre kerülnek a kórházi anomáliák.

Az állami egészségügyben lévő csaknem 42 ezer állást valójában 29 ezer orvos tölti be. A létszámadatokkal, statisztikai kimutatásokkal, beavatkozások kódolásával, jelentésekkel bűvészkedő intézményeket, a fél-, negyed-, háromnegyed állásban, ezer helyen dolgozó orvosokat a jelek szerint nehéz utolérni.., az utóbbi öt év 2 egészségügyi államtitkárának is beletörött a bicskája abba, hogy pontosan megmondja, kik és hol dolgoznak, mit gyógyítanak az állami egészségügyben. A kutatói munkásságáról is ismert Ónodi-Szűcs Zoltán is a pontos helyzetfelmérést emlegette első feladataként, beiktatása utáni első megszólalásaiban, mondván: csak az adatok ismeretében lehet hozzáfogni az átalakításokhoz..

Hatalmas a tét

A kényszerített kísérlet lepattinthatja az ellátórendszerre dermedt mázat, a tét hatalmas - fogalmazott kérdésünkre egy a helyzetet jól ismerő szakértő, aki szerint így végre kiderülhet, hogy a budapesti ellátás mekkora része működik bújtatott magánellátásként a jól finanszírozott szakmákban, s mennyi jut a valós közellátásra. Az átszervezés során újragondolhatják például a területen kívüli sebészeti ellátás jelenlegi gyakorlatát, a szűk területekre szakosodott sebész-specialisták sokak számára lehetséges hozzáférhetőségét viszont továbbra is biztosítani kellene, mert durva adminisztratív beavatkozásnál súlyosan sérülhetnek a betegek érdekei.

A kísérlet - ha úgy adódna - bármikor leállítható, egy-két nap alatt visszaállítható az eredeti, évtizedes (szintén nem problémamentes) állapot. Az persze könnyen lehet, hogy utána máshogy hívnak majd egyes intézményeket, összevonnak, vagy szétválasztanak kórházakat. Miközben a kísérlet maga látszólag a decentralizáció felé tolja a rendszert, valójában talán mégis a centralizáció felé visz, akárcsak a szintén a napokban nyilvánosságra került kancellári leosztás, amely szerint 6-8 intézmény fölött gyakorol majd kontrollt egy-egy kancellár, egyfajta gazdasági felügyelőként, gyámként.

A rontgen.reblog.hu számításai szerint egy-egy ügyelet ellátásához csak sebész orvosból minimum 4 fő kell. Kettő szükséges az esetleges operációkhoz, egy kell az osztályra (hiszen az osztályos betegek is lehetnek rosszul) és egy az ambulanciára, aki fogadja a friss betegeket. Kevesebbel is működhet, de akkor már a betegbiztonságot veszélyezteti a létszámhiány. Tekintettel az orvosok munkaidő korlátjára (heti 60 órát dolgozhatnak) egy ügyeleti team kiállítása havi szinten 12 plusz státuszt igényel a mindennapi osztályos munkához szükséges létszámon felül. Ez a létszám a biztosan adott az áprilisig is ügyeletet adó kórházaknál.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

enapi, 2016.01.21 07:54

Egyszerű teszt. Amelyik intézmény nem tudja maradéktalanul teljesíteni az ügyeleti feladatokat non-stop azzal az OEP szerződést bont. Ha nincs a profiljában akut sebészet csökken a bevétele.
Ha nincs akut sebészete nem kell többlet aneszteziológus, röntgen orvos.
Letisztul a rendszer..
Ha van, miről beszélünk?
Budapest világrekorder módon 11 akut sebészeti ügyeletet fenn tud tartani non-stop.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: http://www.napi.hu/info/adatvedelem.html
www.Napi.hu Online Kft. Napi.hu - Független üzleti és pénzügyi portál, benne magyar és nemzetközi hírek, elemzések, tőzsdei információk. Helye: Flórián tér 1. 2. emelet, Budapest, Budapest. 1033 Telefon: +36-1-506-0930. Telefax: +36-1-506-0931. .