Manapság egyszerre van jelen a túl sok információ és az alapismeretek hiánya életmódunkban. Miközben a felnőtt lakosság 71 százaléka tájékozottnak mondta magát az egészséges életmód alappilléreit illetően, tenni csak kevesen hajlandóak érte. Széles körben terjednek a tévhitek, a különböző divatok, jellemző a valamitől "mentes"  - cukormentes, gluténmentes, zsírmentes, adalékmentes stb. - étkezési modell követése, a lakosság kétharmada mégis túlsúlyos, vagy elhízott, 10 százaléka cukorbeteg.

Mindez nem is csoda, hiszen az emberek 48 százalékának arról sincs elképzelése, hogy mennyi a napi energiaszükséglete, a fiatalok 67 százaléka még a kalória fogalmát sem ismeri - ismertette a TÉT Platform közelmúltban lezajlott táplálkozási és életmódbeli szokásokat vizsgáló felmérésének eredményeit Antal Emese, a TÉT Platform szakmai vezetője.

Kapcsolódó

Az átlag szerény ismeretekkel rendelkezik

Az átlagos magyar táplálkozással kapcsolatos ismeretei nagyon szerények, az ismeretek hiánya a tévhitek melegágya. Zsírból többet, szénhidrátból kevesebbet fogyaszt a lakosság az ajánlottnál, a lakosság négyötöde pedig a szükségesnél kevesebbet mozog, s nincs tisztában azzal, hogy napi 10 ezer lépés, vagy fél órányi fizikailag megterhelő aktivitás szükséges az egészség megőrzéséhez - sorolta a kutatás főbb megállapításait a szakértő.

A felmérés során 5 projekt keretében vizsgálták a táplálkozási ismereteket és szokásokat, értékelték, hogy az ismeretek mennyiben tükröződnek a hétköznapokban. A vizsgálat kitért arra is, hogy az élelmiszerek címkéin lévő információkat mennyire olvassák és képesek értelmezni a vásárlók, s külön kutatást indítottak a 11-18 éves korosztály szokásainak és ismereteinek a feltérképezésére is.

A felmérésből kiderült, az egészséges életmód alappilléreinek a káros szenvedélyektől mentes életet, a rendszeres étkezést és a szabad levegőn való könnyű mozgást tartották a válaszolók, de míg a felnőttek inkább az étkezést, a fiatalok inkább a mozgás szerepét hangsúlyozták.

Jól tájékozottak?

Noha a felmérésben válaszolók zöme úgy tartja, hogy jól tájékozott az egészségét illetően, 37 százalékuk egy évnél régebben mérte utoljára a testsúlyát, 60-80 százaléka pedig egy évnél régebben ellenőriztette a koleszterin és vércukor szintjét. Az élelmiszerek beszerzésekor az élvezeti értéket tartják a legfontosabbnak, a minőség 49 százalékban, a frissesség 60 százalékban, az ízletesség 52 százalékban, az ár 45 százalékban számít. Fontos szempont a megfelelő tájékoztatás és címkézés.

A megkérdezettek több mint fele (56 százaléka) azért dönt a házikoszt mellett, mert azt egészségesebbnek véli, miközben összetételéről, energiatartalmáról nincs elég információja. Minden második ember úgy gondolja, hogy eleget tesz az egészségéért, ha kevesebb cukrot vagy sót használ, ugyanakkor csak 23 százalék mondta, hogy ennek érdekében kevesebbet enne, s csak 8 százalékuk utazna többet az egészségesebb élelmiszerek beszerzése érekében.

Csak a kifogások

Mikor a kutatók az egészséges életmód korlátait firtatták, kiderült, hogy legtöbben kifogáskeresésbe menekültek és másra hárították a felelősséget - hangsúlyozta Antal Emese. A válaszolók 66 százalékának több pénz, 39 százaléknak pedig több akaraterőre lenne szüksége hozzá.

A táplálkozási és életmódbeli szokásokról egy úgynevezett Fehér könyv készül a hazai tudományos élet képviselői részére, s az abban foglalt táplálkozási alapismereteket az oktatásba is be kellene illeszteni - mondta a szakértő.