BUX
38689

Titkolózik a kormány - valaki nagyon jól fog járni

Az oroszokkal takarózik a kormány – amikor is a Paks 2. teljes titkosítását lehetővé tevő jogszabályt terjesztett a parlament elé. A 3700 milliárd forintosra tervezett atomerőmű építési projektnek számos nyertese lesz, így például jelentős béremelések lesznek az ágazatot felügyelő országos hivatalban is.

Papp Zsolt, 2015. február 17. kedd, 09:39

Az országgyűlés szerdán kezdi tárgyalni a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos 30 oldalas salátatörvényt, amelynek legfontosabb tétele, hogy a beruházással, a nemzetközi egyezményekkel kapcsolatos összes anyag, szerződés, az előkészítéssel kapcsolatos tanulmányokkal kapcsolatos valamennyi adat kiadása megtagadható, ha az úgymond "Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit" vagy a szellemi tulajdonhoz való jogot sértené. A döntés-előkészítő anyagokat a törvény helyből 15 évre titkosítja (a törvény szövege szerint ezen adatok "nem nyilvános" minősítést kapnak).

A 30 oldalas törvény 30 oldalas indoklásból kiderül, hogy "nagy nehézséget okoz az (államközi) Egyezmény titoktartási klauzulájának" (...) alkotmányossági követelményekhez való igazítása. Erre persze az egyezmény megkötése előtt kellett volna gondolni - ám talán nem véletlenül ment bele akkor a magyar kormány inkább a kvázi teljes titkosításba - hisz erre hivatkozva gyakorlatilag titkosítható 3700-4500 milliárd forintos projekt teljes köre.

Százmilliárdokba kerül a korrupció
Nemzetközi empirikus vizsgálatok alapján hasonló projekteknél a beruházás értékének legalább az 5 százaléka kitett a korrupció veszélyének - olvasható az Energiaklub felkérésére készített Paks-II korrupciós tanulmányban, amit Korrupciókutató Központ Budapest készített. Magyar adatok egy korrupció mellett megvalósuló beruházás összegének 13- 16 százalékára teszik a megvesztegetési díj arányát. A korrupcióhoz kapcsolódó társadalmi veszteség ennek többszörösét is elérheti. Ez több száz milliárd forintos adófizetői veszteséget jelent egy ekkora beruházási tétel esetén.

Ezen szabályok ellenére a kormány úgy véli, hogy a nyilvánossága biztosítása, a civil szervezetek bevonása "nem minden korlát nélkül", de biztosítható a nemzetközi példák alapján. Az indoklás kifejti, hogy a titokbirtokos beruházót (vagyis az orosz felet is) megilletik az alapvető jogok, így például az üzleti titok védelme. Nem tér ki viszont az indoklás arra az alapelvre, hogy közpénzekből folyó beruházással kapcsolatos információt nem lehetne üzleti titokra hivatkozva a nyilvánosság elől elzárni  - ám az átlátható gazdálkodáshoz való jog ennél jóval kisebb volumenű állami beruházásoknál is sérül.

A Paks 2 projekt már kezdetektől fogva nem az átláthatóságról szól, hisz a kormány alig egy éve jelentette be - hogy mellőzve minden társadalmi, szakmai vitát - kétoldalú államközi megállapodást kötött a Paksi Atomerőmű új 5. és 6. blokkjának felépítéséről - pótlandó a 2030 után lejáró I.-IV.-es blokkokat. A beruházást az oroszországi atomenergetikai ipart összefogó és felügyelő állami vállalat, a Roszatom menedzselné a megvalósításhoz szükséges 10 milliárd eurót pedig az orosz állam biztosítaná, a 2 milliárd euró magyar önrészt viszont a magyar államnak kell előteremtenie.

A tervek szerint két egyenként 1200 megawatt teljesítményű blokk teljes mértékben kiváltaná a jelenleg egyenként közel 500 megawatt kapacitású négy paksi blokkot. (A VVER-440-es blokkok eredendően 440 megawattnyi kapacitásúak voltak, ám az azóta végrehajtott - a radioaktív aktív zónán kívül - fejlesztések következtében, egy-egy blokk néveleges teljesítménye 500 megawattra emelkedett.)

A törvényjavaslat nagyobb részét az atomenergiáról szóló törvény átírása teszi ki - például milyen fejlesztéseket kell a következő években végrehajtani a felügyelő szerveknél. A törvényjavaslat arról is rendelkezik, hogy az építési felügyeletet kikapcsolják a rendszerből - ezeket a feladatokat is az Országos Atomenergia Hivatal látja el - többek közt ezért az OAH szakembergárdáját ehhez értő munkatársakkal kell bővíteni. A javaslat arról is szól, hogy az OAH munkatársai esetében nem a közszférában szokásos béreket, hanem piaci béreket kell alkalmazni - hiszen így biztosítható, hogy megfelelő felkészültségű szakemberek nem csak az üzleti oldalon legyenek. Ugyanakkor az törvény javaslat indoklása azt is kifejti, hogy a bérezéssel kapcsolatos többletkiadásokat közvetlenül a költségvetés állja, annak érdekében, hogy az OAH ne függjön a felügyeleti bevételektől.